tovább 
Látnivalók
Magyarország, Tapolca:
Története: Már az újkőkorban is laktak a mai Templom-dombon. A római korban birtokközpont volt a dombtetőn. A középkorban a XIII. században említik először; II. András király Turul ispánnak adományozta Tapolcát, Nagy Lajos pedig 1347-ben a lövöldi karthauzi kolostornak. A XVI. század közepén a törökök elpusztították, de lassanként újjátelepült s 1656-ban Széchenyi György veszprémi püspök szabadalomlevelet adott lakóinak. Fejlődése a XIX. század végén gyorsult fel, amikor a Balaton környéki szőlőtermesztés és borkereskedelem központja lett. Tapolcán született Batsányi János (1763-1845), a magyar felvilágosodás kiváló költője.
A római katolikus templom (Templom-domb) román stílusban készült a XIII. század elején. Turul ispán építtette egy korábbi, XI-XII. századi templom helyén. A XV. században gótikussá alakították; 1757-ben Padányi Biró Márton veszprémi püspök barokk stílusban bővítette. Ekkor készült a torony, és a hajó boltozata. A gótikus szentély külső falán XV. századi freskó maradványai láthatók.
A Bauxitbányászati Gyűjtemény a templom mellett álló egykori - 1872-ben épült - zárdában látható.
A romkert a Templom-dombon, a római katolikus templom körül található. Konzervált állapotban láthatók a római birtokközpont épületeinek maradványai, s Turul ispánnak a római falakra ráépített udvarházának romjai. Ez utóbbit a karthauziak a XV. század második felében falakkal és védművekkel megerősített kastéllyá alakították át- az ásatások a templom és az iskola között tárták fel a maradványokat.
A plébánia épülete (a domb aljában) és az általános iskola is középkori eredetű. Ez utóbbihoz kapcsolódik az ún. kántorház, amely Tapolca legrégebbi, több évszázados iskolája volt; ma a Városi Múzeum otthona.
A Malom-tó a Templom-domb alatt van, öreg házak és szép park között. A tóból kifolyó Tapolcai-patak egy 200 éves vízimalom kerekét forgatja. A malomban ma szálló van.
