tovább 
Látnivalók
Magyarország, Sümeg:
Története. Sümeg területén már a római korban is laktak. Vára a XIII. század óta áll a síkságból magányosan kiemelkedő Vár-hegyen. A XV. század közepén mezővárosi rangot kapott, és amikor 1552-ben a törökök elfoglalták Veszprémet, a veszprémi püspökség Sümegre költözött - a helység ezután 200 éven keresztül volt püspöki székhely. A XVII. század közepére - Széchényi György püspöksége idejére tehető a város és a vár virágkora. 1664-ben, később 1701-ben, majd 1774-ben hatalmas tűzvész pusztította el. De mindig újjáépült, sőt a XVII. század végén egy darabig kulturális központ is volt. Sümegen született Kisfaludy Sándor (1772-1844), a XIX. század első felének kiváló költője és Vázsonyi Vilmos (1868-1926), a századforduló egyik neves politikusa.
A vár - amely a település északi részén emelkedik - valószínűleg a XIII. század második felében épült; a XV. század vége felé megnagyobbították. A XVI. század közepén olaszbástyákkal erősítették meg, a törökök nem is tudták bevenni, noha az alatta levő települést elpusztították. 1713-ban a császári csapatok felgyújtották, azóta rom. 1959-1964 között részben helyreállították.- A hegytetőn észak-déli irányban elnyúló vár Magyarország egyik legnagyobb és legjobb állapotban levő várromja. Külső kaputornyából falszoros visz a belső kaputoronyhoz, amely a várudvarra nyílik. Ennek déli részén van a helyreállított öregtorony, amely a környező várfalakkal együtt a vár magja volt. A várudvar északi részén áll az ún. kövesbástya. Az udvar körül sorakoztak a lakóépületek. A várban ma vártörténeti kiállítás látható.
A Lószerszám Múzeum a vár alatt van. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök istállója volt valaha; a XVIII. század közepén épült, barokk stílusban. Ma tenyészméneket tartanak benne, keleti részében pedig lószerszám kiállítás van. Mögötte lovaspálya helyezkedik el.
A Szent István tér. Sümeg műemlékekben leggazdagabb része; a Vár-hegy déli lábánál fekszik. XVIII. századi barokk épületek szegélyezik: a püspöki palota, a ferences templom és kolostor s néhány szép, földszintes barokk kúria.
A püspöki palota épületét 1748-1755 között emeltette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, korábbi épület felhasználásával. Szobrokkal és stukkóval gazdagon díszített homlokzatának emeletes középrészében nyílik a kapu, amelyet magas lábazaton álló Atlasz-szobrok fognak közre, s tartják egyúttal a virágfüzéres erkélyt. A gazdagon tagolt koronázó párkány alatt Bíró Márton püspök címere látható. A palota északkeleti sarkán hagymasisakos tornyocska emelkedik. Belsejében a földszinten kialakított kápolna érdemel figyelmet freskóival és stukkódíszeivel. Oltárképét - Szent István felajánlja a koronát Magyarország Nagyasszonyának - Vogel Gergely váci mester festette 1750- ben; az ő munkái a falfestmények is.
A ferences templom 1649-1653 között épült Széchényi György püspök megbízásából. A homlokzati tornyos barokk alkotást 1720-ban Witwer Márton Athanáz karmelita építész-szerzetes - a győri karmelita templom tervezője - teljesen átformálta. A templombelső legfőbb értéke a pompásan faragott főoltár, amelyet 1743-ban készített Richter Ferenc karmelita szerzetes. Itt helyezték el a templom kegyszobrát (Pieta), amely a XVI. század elejéről származik és 1653-ban átfaragták. A szószék 1750 körül készült a szép barokk mellékoltárok is a XVIII. század alkotásai. Az új freskókat Kontuly Béla készítette. A templom ma is látogatott búcsújáróhely. A hozzá csatlakozó egykori ferences kolostort is Széchényi György építtette a XVII. században.
A Kisfaludy Emlékmúzeum abban a XVIII. századi barokk kúriában kapott helyet, amelyben Kisfaludy Sándor született. A földszintes, boltíves tornácú kúriában a költőre és feleségére, Szegedy Rózára emlékeztető tárgyakon kívül kis helytörténeti gyűjtemény is látható.
Az Udvarbíró tér 5. számú parasztház középkori eredetű, a XV-XVII. században itt laktak a várúri birtokok ügyeit intéző udvarbírák. Később Cseh László táblabíró, majd a Gruber család tulajdona lett. A földszintes, oromzatos ház szobáit stukkók díszítik.
A Kossuth Lajos utca északnyugat-délkeletirányban szeli át a várost. Több szép XVIII-XIX. századi házat láthatunk itt. Például a 4. számú városháza a XVIII. századból származik; a 31. számú, ún. Pozsgay-ház 1880 körül épült, hengeres része a várost övező fal egyik bástyája volt. Városfalmaradványok még több helyütt is láthatók, például a Kossuth Lajos utca 19. szám alatt.
A római katolikus plébániatemplom Padányi Bíró Márton püspök megbízásából épült, az elpusztult középkori templom helyén, 1756-1757-ben. Szobrokkal díszített homlokzatán torony emelkedik. Az egyszerű külső a magyarországi barokk festészet talán legnagyobb értékű együttesét rejti. Az egyhajós templom belsejét Franz Anton Maulbertsch 1757-1758-ban készült freskói borítják. A fal- és mennyezetképek az osztrák mester legjobb művei közé tartoznak. A bibliai jelenetek mellett az egyházatyákat és az alapító püspököt is láthatjuk a festményeken, sőt a sümegi elöljárók csoportját is. Az oltárok szerény faragványos díszei a pompás freskókhoz igazodnak. A szép szószéket a négy evangélista és a Jó Pásztor szobra díszíti, a diadalívpillér előtt Szentháromság-szoborcsoport van.
A temetőkápolna a város délkeleti részén levő temetőben áll. Az ovális alaprajzú épület a XIX. század elején készült. Tornya nincs, homlokzatát hullámos oromzat zárja le. A temetőben láthatjuk Kisfaludy Sándornak és feleségének síremlékét - oszlopon a költő mellszobra, alatta a feleségét ábrázoló bronzplakett-, amelyet Gerenday Antal készített 1869-ben.
