tovább 
Látnivalók
Magyarország, Budapest:
Az országon belül Pest megye területén fekszik, de a megyétől különálló területtel, szervezettel. Nemzetközi helyzetét tekintve a világidegenforgalom leglátogatottabb földrészének - egyben a Kárpát-medencének is - csaknem a közepén fekszik. Jellegét az adja meg, hogy nemcsak Magyarország fővárosa és politikai, igazgatási, gazdasági, művelődési és sportközpontja, ahol az ország lakosságának mintegy egyötöde él, hanem világvárosi arculatú nagyváros is, amely földrészünk második legnagyobb folyójának, a Dunának a két partján terül el.
Igazgatási területe 525 km2, amelyből a Duna jobb partjára, az erdős, hegyes Budára 173 km2, a bal parti, hullámos síkságon elterülő Pestre 352 km2 esik. Területének - amelyet 124 km hosszú, kanyargós határvonal vesz körül - kelet- nyugati kiterjedése 29, az észak-déli pedig 25 km. Budapest területe 22 kerületre oszlik, amelyből az I-III., XI-XII., XXII. Budára, a XXI. a Csepel-szigetre, a többi pedig Pestre esik.
A pesti síkság általában 100-150m tengerszint feletti magasságban fekszik, felszíne homokos-kavicsos Duna-lerakódás, alatta agyagos-homokos rétegekkel. Magasabb része a X. kerületben, Kőbányán található, a Harmat utcában, a műemlék Csősz-torony (kilátóhely) környékén, valamint a XVII. kerületben, Rákoshegyen, a pesti oldal legmagasabb pontjával, az Erdő-heggyel (242 m). Kőbánya alatt mészkőtömegek vannak, nagy pincerendszerekkel.
A budai oldal hegyei a főváros területén is messze túlnyúló Budai-hegységhez tartoznak, amelynek vonulatai északon a Rózsadombnál és Várhegynél, középen a Gellérthegynél, délen pedig a Tétényi-fennsíknál egészen közel érnek a Dunához. A budai oldal- és egyben a főváros -legmagasabb pontja a Jánoshegy (529 m), kilátótoronnyal. Felkeresésre érdemesebb magaslatok még a Hármashatár-hegy (495 m), a Látó-hegy (376 m, kilátó), a Nagy-Hárs-hegy (454 m, barlang, sziklák), a Széchenyi-hegy (482 m, a közeli Szabadság-hegyen kiránduló- és télisport központ), a Sas-hegy (266 m, természetvédelmi terület). A hegység -amelynek jelentős részét erdők borítják - középhegység jellegénél fogva igen alkalmas sétára, kirándulásra, természetjárásra, ezért sűrűn behálózzák a jelzett - néhol épített- turistautak; épített pihenőhelyek, eső házak is találhatók itt. A hegység a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik.
A Budai-hegység fő tömege mészkőből és dolomitból épült fel, ennek következtében ott érdekes, bejárásra és megtekintésre érdemes felszíni és felszín alatti alakzatokat is találunk (toronyszerű sziklák, szurdokvölgyek, sziklafalak, barlangok). Budapest a világ barlangokban leggazdagabb fővárosa, ezeket a járatrendszereket a Duna felé törekvő langyos vagy meleg karsztvizek alakították ki. A folyamhoz érve a karsztvizek - szinte az egész partvonalon -források alakjában törnek a felszínre és alapját képezik egy, már a rómaiak idejében elkezdődött, majd a magyar és török uralom alatt is tovább élő fürdőkultúrának. Ezek a hévizek a pesti oldalon is feltárhatók, de már csak több száz méteres mélyfúrásokkal, így ott is létesültek fürdők. Budapest ma a világ hévizekben leggazdagabb fővárosa. Emellett még ásványvízforrások is találhatók Budapest területén (Buda déli részén még keserűvízforrások is vannak), vizüket ivókúrára és palackozva használják fel.
A Pestet és Budát elválasztó, de össze is kötő Dunának, amely Európa második, de a világnak a legtöbb (szám szerint nyolc) országot érintő folyama, Budapest területén mintegy 30 km hosszú szakasza húzódik, a főváros vízi tengelyét képezve. A Duna szélessége itt átlagban 300-400 m, amely a szigetek közelében megnövekszik. A folyam vizének mélysége, szélességétől és a vízjárástól függően, 3-9m között változik, tehát a vízi közlekedésre is kedvező. Néhány vízfolyás is ömlik a budapesti Duna-szakaszba: a budai oldalon ismertebb az Ördög-árok (fedett szakaszának torkolata az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében látható),a pesti oldal északi részén pedig a Rákospatak. A Duna két hosszú- szentendrei és váci ,-ága által közrefogott Szentendrei-sziget még nem esik a főváros területébe, lejjebb azonban hat nagyobb sziget tartozik Budapesthez, amelyek közül csak az Óbudai-, Csepel- és a Margitsziget valódi sziget, a Palotai-, Nép- és Háros-sziget már töltéssel kapcsolódik a folyam partjához (a Csepel-szigetnek csak az északi vége tartozik a fővároshoz).
Budapest éghajlata mérsékelt, az évi középhőmérséklet 10 0C körüli, ha előfordul is nyári hőség és erős téli hideg, az nem tartós. Az évi csapadék 600-650 mm körüli, az évi átlagos napfény tartam 2040 óra.
