tovább 
Látnivalók
Magyarország, Bélapátfalva:
Története. A középkori alapítású község története sokáig összeforrt a híres apátságéval. A múlt században kezdetben papírmalom, majd 1835-1927 között cserépgyár működött itt, részben az apátság területén.
A bélháromkúti apátsági templom román stílusú, XIII. századi. A Bélkő lábánál festőien elhelyezkedő apátságot 1232-ben Killit egri érsek alapította nemzetségi monostornak. A cisztercita - francia eredetű - szerzetesek erősen központosított rendszer szerint alakították ki a rend szervezetét. 20 magyarországi kolostoruk anyakolostora a pilisi volt, onnan érkeztek az alapítók. A templom és kolostor építése két szakaszban zajlott le. A tatárjárás előtt közvetlen francia irányítással épült - magasabb művészi színvonalon, míg a tatárjárás utáni egyszerűbb építkezés német hatásra vall. A kolostorban kevés szerzetes élt, az épület a XV. század végén az egri püspök birtokába kerül. 1534 után - a reformáció hatására - a kolostor elnéptelenedett. A gazdátlan épület fokozatosan elpusztult, míg, végre 1732 és 1745 között a templomot barokk stílusban újjáépítik. A romos kolostorépületet a XVIII. században elbontották. Restaurálása 1934-től kezdve több ütemben történt. A templom a cisztercita hagyományoknak megfelelően torony nélikü1i, háromhajós, keresztházas - latin kereszt alakú. Homlokzatát egy nagyobb, díszes, bélletes, félköríves és egy kisebb kapu, valamint az oromzat közepét rózsaablak tagolja, az egykori előcsarnok részét képező falaknál kü1önbözó színű kövekből kialakított sávok díszítik, szobrai nincsenek. A bazilikáris elrendezés az oromzaton és oldalról is világosan szemlélhető. A szentélyek egyenes záródásúak, pillérekkel megerősített a főszentély. Az egész épület kívülről dísztelen, puritán. A főhajó négyszakaszos, a nyugati karzat mai formáját a XVIII. században kapta. Csúcsíves keresztboltozat fedi. A főhajót a jóval alacsonyabb mellékhajóktól csúcsíves árkádsor választja el. Az ívek kezdetben faragott fejezetekről indulnak, a tatárjárás után már csak geometrikus formákat készítenek. Barokk stílusú a főoltár, a déli mellékszentély Szent Imre-oltára értékesebb, kora barokk jellegű, rokokó szobrokkal. Szép a barokk szószék.
A templomtól délre helyezkednek a négyszögű udvar köré csoportosuló kolostorépületek rom maradványai. A közelben kis kiállítás van a templom történetéről, valamint gyűjtemény a faragott kövekből.
