Bulgáriai és külföldi szálláshelyek

2008-03-31T19:32:00.002+02:00

Látnivalók

Magyarország, Nagyvázsony:

Története. A falut 1233-ban említi először oklevél, ekkor a Vezsenyi család birtoka volt és a Szent István-templom körül települt. A Vezsenyi család 1472-ben kihalt, birtokukat Mátyás király hú vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta. Vázsony1478-tól mezőváros; Kinizsi Pál halála után a birtok feleségéé, Magyar Benignáé, majd az ő örököseié lett. A török időkben a mezőváros elpusztult, de még a XVI. században új település alakult ki a vár alatt. 1649-ben III. Ferdinánd a birtokot Zichy István győri vicegenerálisnak adományozta, s Nagyvázsony a Zichy család birtokában maradt egészen 1945-ig. A Tapolca-Veszprém országút mellett elterülő településrész a XVIII. században és a XIX. század elején épült ki.

A Szent István-templom a középkori mezőváros plébániatemploma volt. A XIII-XIV. század fordulóján épült, s Kinizsi Pál 1481-ben késő gótikus stílusban átalakíttatta. A XVIII. században Zichy János helyreállíttatta a félig romos templomot, tornya ekkor kapta barokkos formáját. A homlokzati tornyos templom falait támpillérek erősítik, köztük kőrácsos ablakok nyílnak. Belső tere egyhajós, sokszögzáródású szentélye a hajóval közel azonos szélességű, hálóboltozat fedi. A sekrestye keresztboltozatos. Nagyon szép a templom berendezése, különösen a szobrokkal díszített barokk oltárok és a domborműves szószék.

A kastély egyemeletes épülete a XVIII. század végén készült barokk stílusban, de már klasszicista jegyeket is mutat. Egyszerű, egységes homlokzatának közepén négy ión oszlop tartja a portikusz timpanonját.

A vár magja, a lakótorony és a hozzá északról csatlakozó udvar a XV. század elején épült a Vezsenyi család birtokközpontjában. Amikor Kinizsi Pálé lett a vár, ő két évtized alatt nemcsak megerősítette, hanem reneszánsz palotát is emelt a lakótorony mellett. A török időkben Vázsony végvár volt, s a kuruc korban is szerepelt. Ennek ellenére nem rombolták le, de folyamatosan pusztult. A palotából nem sok maradt, viszont ma is áll a lakótorony, a várfalak, a kapuvédmű és néhány egyéb helyreállított részlet. A várban jelenleg múzeum van.

A Néprajzi Múzeum l825-ben épített, szép, tornácos parasztházban kapott helyet. Háztartási eszközöket, népi bútorokat, helytörténeti emlékeket láthatunk benne. Megtekinthető az egykori pajta, pince és istálló is.

A Postamúzeum a Néprajzi Múzeummal szemben van. Nagyvázsony egykor a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca postakocsijárat egyik lóváltóhelye volt. A lóváltóállomás istállója ma is áll.

A pálos kolostor és templom romjai Nagyvázsony temetője mellett találhatók. Kinizsi Pál telepítette le itt a pálosokat, s ő építtette az együttest 1483-1485 között azért, hogy halála után itt helyezzék örök nyugalomra. A kolostor azonban nem sokáig állt fenn, mert 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, a vázsonyi vár körüli nagyobb épületeket - védelmi célokból- mind felrobbantották, köztük ezt is. Romjai ma is magasan állnak, az egyes helyiségek felismerhetők. Köveit részben a vár megerősítéséhez használták fel.

2008-03-30T19:01:00.002+02:00

Látnivalók

Magyarország, Abony:

Története. Helyén a középkorban három község állt, a névadó Aban az Arpád-kori Aba nemzetség nevét hordozza. Egy ideig Verbőczy István is birtokolta. A török hódoltság után újratelepül, számos kis- és középnemes épít itt kúriát.
Itt született Abonyi Lajos (Márton Ferenc) író, Márton Lajos régész.

Szent István-templom barokk stílusú, 1773-1785 között épült. Nagyméretű, homlokzati tornyos épület, volutás oromzata van. Mai külseje neobarokk. Háromszakaszos a hajó, berendezési tárgyai klasszicisták, díszítése későbbi. Főoltárát Sperer Mihály készítette 1800-ban.

Református templom egyszerű barokk épület, 1785-ből való. Külsejében klasszicizáló, festett famennyezetű karzata van.

Sivó-kúria Klasszicista építmény, XIX. századi, magasföldszintes, timpanonos-oszlopos előcsarnokkal. Jelenleg a strand főépülete.

Tallián-Vicián-kúria klasszicista épület a XIX. századból. Nagyméretű, földszintes, oszlopcsarnokos kúria.

Zsinagóga, klasszicista templom a XIX. század elejéről. Magas, zárt tömegű, négyoszlopos előcsarnokú, értékes épület.

Falumúzeum barokk kori kétszintes magtárépület. Téglagyűjteménye, a kismesterségeket bemutató kiállítása igen érdekes. Dokumentumokat tartalmaz a község neves szülötteiről, ezen kívül gazdálkodási eszközöket, az udvaron galambdúcot tekinthetünk meg.

Beöthy-Kazinczy-kúria az 1786-ból való, saroktornyos, földszintes, copfstílusú épület szép parkban helyezkedik el. Kazinczy Ferenc gyakran meglátogatta ide nősült testvérét.

Vigyázó-kastély klasszicista épület, 1830 körül készült. Földszintes, kocsifelhajtóval, félköríves homlokzati párkányokkal. A Vigyázó család a haladó szellemű középnemesség képviselője, tudománypártoló. Vigyázó Sándor gróf alapította a vácrátóti arborétumot.

2008-03-29T20:56:00.002+01:00

Látnivalók

Magyarország, Badacsony:

A hegynek és környékének telepeseiről elsőként a bronzkorból vannak adataink. A római korban - mint a Balaton környékét általában - kedvelték az emberek, meglehetősen sok olyan leletet tártak fel, amely ebből a korból származik. A honfoglalás után a Vér- Bulcsú vagy Lád nemzetség telepedett le a hegy alatt. Szőlőművelés is már régóta folyik a lejtőkön; az itt termelt bor már a XVIII. században is híres volt.

Az Egry József Emlékmúzeum a Balaton nagy festőjének (1883-1951) egykori házában látható. Az állandó kiállításon a neves magyar festő színpompás képeiben gyönyörködhetünk.

A Szőlészeti Kutatóintézet a Kisfaludy utat szegélyező régi kúriákban kapott helyet. A barokk, klasszicista, romantikus épületek közül talán legszebb a köríves (beüvegezett) tornácú, egykori Malatinszky-kúria.

A Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeum a Kisfaludy út végén áll; idáig lehet a hegyre autóval felmenni. Szegedy Róza - Kisfaludy Sándor felesége - volt a múlt század elején ennek a szép présháznak a tulajdonosa. A nádfedeles ház a XVIII. század végén épült, emeletén nyitott tornác van.

A Kisfaludy-ház a Szegedy Róza-házzal szemben emelkedik. Az előbbinél egyszerűbb épület a költő présháza volt egykor. Kisfaludy Sándor volt az első, aki verseiben a Badacsonyt népszerűsítette. Az épület alatt ered a Kisfaludy-forrás, amely a hegy legjobb vize.

2008-03-29T15:39:00.002+01:00

Látnivalók

Magyarország, Nagykanizsa:

Története. A város története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Híres vára a XIII. század közepén épült. Fejlődése a XVI. század elején gyorsult meg, amikor Nádasdy Tamás az Itáliába és Stájerországba irányuló marhakereskedelem központjává tette. Miután Szigetvár 1566-ban elesett, a végvár szerepe a török elleni küzdelemben megnőtt. A Rákóczi-szabadságharc után Lipót császár a várost porig romboltatta, s köveit széthordták. Az újabb fellendülés a kiegyezés után vette kezdetét, különösen nagy szerepet játszott ebben, hogy 1860-ban bekapcsolódott a vasúthálózatba. Ezáltal a vidék kereskedelmi központja lett, különösen a marha-, a gabona-, a bor- és fakereskedelem fejlődött ki. A századfordulóra az iparosodás is megindult (gépgyárak, kefegyár, téglagyár, cipőgyár, szeszgyár, sörgyár).
E városban született Hevesi Sándor (1873-1939) a kiváló színházi szakember, a Nemzeti Színház egykori igazgatója.

Török kút. Medencéjében barokk vízköpő, tetején klasszicista oszloppal.

Gutmann-palota. 1820-ban építették a tér északi oldalán álló emeletes, klasszicista stílusú, közepén háromszögű oromzattal lezárt házat. Hajdani tulajdonosa az a Gutmann család, amely termékek feldolgozásával európai hírnévre tett szert.

Thury György Múzeum. A XVIII. században épült, barokk stílusban. Az emeletes ház a hajdani vár köveiből épült a Batthyány-uradalom tiszttartói házaként. A múzeum előtt Thury György bronzszobra áll, amely Borsos Miklós alkotása.

Zsinagóga. Klasszicista stílusú ház udvarán található az 1807-1810 között épült, ugyancsak klasszicista stílusú zsinagóga, amely Voytha Ferenc tervei alapján készült.

Alsóvárosi plébániatemplom 1702 és 1714 között épült a hajdani lerombolt vár minaretjének és dzsámijának köveiből, barokk stílusban. A homlokzati torony később, 1866-ban épült. A templombelső különleges műértéke a XV. századból származó, gótikus Madonna-faszobor. A keresztelőmedencét az utolsó török parancsnok, Musztafa pasa sírjának köveiből faragták. Oltárképét C. F. Sambach festette 1770 körül. A templomhoz kapcsolódik a volt ferences rendház épülete.

Szentháromság-szobor 1758-ban készült, barokk szoborcsoport. Hazánk egyik legszebb ilyen jellegű műemléke.

2008-03-29T12:59:00.002+01:00

Látnivalók

Magyarország, Hédervár:

Volt Khuen-Héderváry-várkastély. A XII-XIII. századi vaskos várkastély eredetileg római erődítmény lehetett. Délkeleti sarkán álló, négyszögletes tornyához épültek hozzá a gótikus, illetve reneszánsz épületrészek. Mai formája az 1643-as és a XVIII. században történő átalakítások nyomát tükrözi. A várkastély mögött hatalmas kiterjedésű védett őspark található, melynek északi részében egy ismeretlen alkotó által készített gyönyörű kentaur-szobor áll, melyet Héderváry Károly horvát bán, későbbi magyar miniszterelnök készíttetett.

Római katolikus templom. A középkori eredetű építmény mai barokk formáját többszöri átépítés során a XVIII. században nyerte el. A homlokzati fülkében XVIII. századi szobrok állnak, melyek Szent Flóriánt és Szent Vendelt ábrázolják. A templombelsőben a kő keresztelőkút 1308-ból való.

Temetőkápolna. XIII. századi román tornyához 1348-ban építették hozzá a gótikus hajókat. E kápolna szolgált a Héderváry család temetkezési helyéül. Az épületet a XIX. század végén átépítették, neogótikus stílusban. Belsejében Viczay Ádám vörös márvány sírköve 1570-ből való, Viczay Margit Borbáláé pedig 1731-ből. A főoltár feletti feszület az 1500-as évek elejéről maradt ránk.

2008-03-28T19:30:00.002+01:00

Látnivalók

Magyarország, Csákvár:

Az Esterházy-kastély 1760-1765 között épült, Fellner Jakab munkájaként. 1823-ban klasszicista formában alakította át Charles Moreau francia építész. Az egyemeletes kastély kerti homlokzatát korinthoszi oszlopok díszítik, egykori kápolnája dór oszlopos.

A római katolikus templom 1748-ban épült, barokk stílusban, 1760-ban Fellner Jakab dolgozott rajta. 1788-ban megnagyobbították, 1852-ben Ybl Miklós alakította mai formájára. Kéttornyos homlokzata van, főkapuja fölött Patrona Hungariae-szobor, Esterházy-címer és angyalok láthatók, G. Herzog művei 1852-ből. Szintén ő készítette a szentély hátfalán levő Immaculata-szobrot és az oltár mögött álló Szent Mihály-szobrot is.

A Vértes Múzeum. Csákvár helytörténetét és néprajzát, régi mesterségit ismerteti. Bemutatja a fazekasok jellegzetes, messze földön elterjedt termékeit.

A Bároczházi- vagy Csákvári-barlang a község nyugati szélén, a hegyoldalban nyílik. Elsősorban ősállatmaradványairól nevezetes, de római kori emléke is van: egy nehezen olvasható felirat a bejárat fölött.

2008-03-25T16:11:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

Története. A főváros kedvező földrajzi fekvése, adottságai (többek között a Budai- hegység adta építőanyagok, a pesti termékeny síkság, a bőven meglevő jó ivóvíz, az erdők vadban, a folyó halakban való gazdagsága, a vízi közlekedésre alkalmas Duna) miatt már korán megtelepedett itt az ember. Kialakult a folyami átkelőhely, majd a különböző termelésű tájak e találkozásánál a forgalom és kereskedelem is. Így lett az itteni település vásár- és hídvárossá, politikai központtá az idők folyamán, majd az utak, vasutak kiépítésével, a gyáripar kifejlődésével közlekedési és termelési központtá is.
A történelem előtti idők legkorábbi leletei a főváros szorosan vett területén, a Farkasréten talált őskőkori kovabánya szerszámai (a Remete-szurdok Felső-barlangjának feltárt őskőkori lelőhelye, bár csak néhány száz méterre van a főváros határától, már Nagykovácsi község területére esik).
A történelmi idők első itteni, már népi eredetük szerint ismert lakosai a kelta eraviscusok voltak, akiknek települései többek között a Gellérthegyen is előkerültek. A rómaiak az i. sz. I. század elején hódították meg e területet és kelta lakosait. A mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannónia tartományuk északkeleti részének székhelyét, Aquincum városát a mai Óbuda területén építették fel. Közelében és a mai Belvárosi-templom környékén - a római birodalom határán, "limesén" -, a pesti oldalon is kiépítették ellenerődjeiket: Trans Aquincumot, illetve Contra Aquincumot. A székely - amely nevét (ak ink =bő víz) is valószínűleg a keltáktól kapta – volt a mai Budapest első városelőde, amelynek a leletek szerint már igen fejlett élete volt. A kutatása lakóházakon, üzleteken kívül vízvezeték- és csatornahálózatot, burkolt utakat, közfürdőket, két körszínházat (amfiteátrumot), védőműveket hozott napvilágra. Ezek szépen megőrzött maradványai a főváros igen jelentős látnivalóit képezik.
A rómaiak után az egymást váltó hun, keleti gót, longobárd és avar hódítók majd -immár véglegesen - a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett le itt, felhasználva a római épületek maradványait is (ezért kapta a rómaiak katonai amfiteátruma később a „Kurszán vára” nevet). Településük azonban csak akkor vált igazán jelentőssé, amikor az 1241-1242-ben pusztító tatárjárás után IV. Béla király Esztergomból a kedvezőbb fekvésű és jobban védhető Budára tette át - fokozatosan - székhelyét (a másik székváros, Székesfehérvár azonban továbbra is megmaradt az állami élet fontosabb eseményei - országgyűlések, királykoronázások és - temetések - színhelyének). A várhegyi új királyi székhely egyes XIII. századi falmaradványai, a Hadtörténeti Múzeum udvarán történt építkezéseknél bukkantak elő. A Várhegy és környéke ez időtől viseli az ősmagyar személynévből eredő Buda nevet, míg a tőle északra, a római város felett és körül kialakult régebbi település neve Óbuda lett. A Duna bal partján kifejlődött, a tatárjáráskor szintén elpusztult, de újjáépült település, Pest neve - amely valószínűleg szláv eredetű - először 1148-ban bukkan fel írásban, lakói főleg kereskedők, kézműiparosok voltak, sokan külföldről települtek ide. Munkájuk és az építkezések révén a három település virágzásnak indult, különösen Zsigmond király alatt, aki egyébként is a városok nagy pártfogója volt. Ö a Várhegyen fényes palotát is építtetett, amelynek fennmaradt „lovagtermét” ma is megcsodálhatjuk. Időközben azonban Visegrád is volt - rövidebb időre, királyi székhely. Mátyás király alatt további építkezésekkel gazdagodott Buda, nemcsak a király, hanem a főurak és a megerősödő, magyarosodó polgárság építőkedve révén is. A régebbi épületek gótikus, az újabbak egyes részletei már reneszánsz stílusban készültek (Itálián kívül - az idehívott ottani építőmesterek révén - e1őször hazánkban terjedt el ez a stílus). Pestet is körülvették városfallal, amelynek maradványai a Kiskörút egyes telkein ma is láthatók.
Mátyás halála és a Dózsa György vezette parasztlázadás elfojtásával meggyengült ország nagy részét az 1526. évi mohácsi csatavesztés utána török hatalom fokozatosan meghódította. Budát 1526-ban és 1529-ben csak ideiglenesen szállták meg a törökök, 1530-ban pedig az országra igényt tartó és egy részét birtokoló Habsburg Ferdinánd osztrák császár hadai is ostromolták, sikertelenül. A törökök véglegesen 1541-ben foglalták el, és 1686-ig tartja uralma alatt. A törökök a meglevő épületekben rendezkedtek be, új építkezéseik csak közfürdők (Rudas, Rác, Király, Császár fürdők ma is látható egyes részei), templomok (Fő utcai kapucinus templom) és védőművek (várfalak, bástyák) céljait szolgálták. Buda lett az új török tartomány székhelye, 1akosai közé idegenek telepedtek le. A Habsburgok több ízben, ostromolták sikertelenül Buda várát, az ostromok és a karbantartás elhanyagolása miatt is a három város fokozatosan pusztult. Különösen nagy károkat okozott a Budavár visszavételére, 1686. június 20-án kezdődött végső ostrom. A királyi palota alatt felhalmozott lőpor felrobbant és nemcsak a palotát, hanem a város egy részét is elpusztította. A szeptember 2-án, végső rohamban benyomuló magyar és külföldi csapatok szinte csak romokat vehettek birtokukba. A régi polgárság is erősen megfogyatkozott, ezért a Habsburgok a három városba és környékükre sok németet telepítettek.
A romok eltakarítása és az élet megindulása után az épületek helyreállítása már az akkor divatos barokk stílusban történt, a középkori gótikus, reneszánsz részletek felhasználásával. Ez a stílusvegyülés adja meg ma Buda épületeinek sajátos más országokban alig látható jellegét (a Várnegyed világszerte a leggazdagabb a kapubejárók középkori ülőfülkéiben, ezek az épületek díszítésére, egyben a várakozók pihenésére is szolgáltak). Polgári lakóházakban csak hazánkban fordulnak elő.
A három város történelmi részeinek mai arculatát döntően ez a barokk-rokokó-klasszicizáló késő barokk, majd utána a klasszicista és romantikus stílusú újjáépítés, átépítés határozza meg, amelyben csak viszonylag rövid időre okozott szünetet az 1703-1711 közötti, a Habsburg uralom ellen és az ország régi szabadságának visszaszerzése érdekében támadt, II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc. Ennek során döntő esemény a három város területén tulajdonképpen nem is történt.
Az újjáépítés idején újra fellendült a kereskedelem és ipar, ami lassan, a régi kézművesség egy részéből gyárszerű termeléssé alakult át. Megindult a kulturális élet is a nagyszombati egyetem Budára, majd Pestre költözésével, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság - a későbbi Tudományos Akadémia - megalapításával, a magyar nyelvű színjátszás, újságírás és az irodalmi társaságok megindításával. A régi postakocsijáratok korszerű utódjaként Bécs felé megindult 1831-ben a Duna-gőzhajózás, Vác felé 1846-ban a vasúti közlekedés, megépült a Regensburg és a torkolat közti Duna-szakasz első állandó anyagú hídja a Lánchíd. Így lett Buda és Pest igazán az ország gazdasági és művelődési központja annak ellenére, hogy 1838 márciusában óriási árvízkatasztrófa is sújtotta.
A lendületes fejlődés egy időre megszakadt az1848-1849. évi szabadságharc miatt. Ennek döntő politikai eseményei Pesten zajlottak le 1848. március 15-én, majd itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium, innen irányították a szabadságharcot. A hadi események közül nagy jelentőségű volt Budavár visszavétele.
A politikai és gazdasági megszilárdulás magával hozta a három történelmi város - Buda, Óbuda és Pest - egyesítését 1873-ban, Budapest néven. Beköszöntött a nagy középület- és bér- házépítkezések, hídépítések kora, a korszerű helyi közlekedés kiépülése {csak rövid jellemzésül: az 1894-1896-ban épült Földalatti Vasút és az 1874-ben épített Fogaskerekű Vasút a harmadik, az 1870-ben indult Sikló a második volt a világon. Az 1830-ban megjelent omnibusz és 1866-ban megindult lóvasút után 1887-ben a villamos is feltűnt a budapesti utcákon, ugyanakkor lépett üzembe az első helyiérdekű vasút (HÉV) is Soroksár felé. Már az 1830-as évektől kezdve burkolták az utcákat, előbb termés- és kockakővel, majd aszfalttal, 1850 után megkezdődött a víz- és csatorna-, majd a gáz- és villanyhálózat kiépítése. A műszaki és tudományos élet fejlődéséhez nagyban hozzájárult az 1846-ban indult önálló József Ipartanodából 1866-ban alakult József Műegyetem. A művészeti, irodalmi, színházi élet is fellendült, a festészet fénykorát élte, a zeneművészet magas színvonalát Liszt Ferenc és Erkel Ferenc működése jelezte. 1885-ben nyílt meg a fővárosban az első országos kiállítás mezőgazdasági és ipari termékeink bemutatására a világ előtt is, majd Budapest és az egész ország nagyarányú fejlődésének nevezetes bizonyságtétele volt az ország ezeréves fennállásának -a millenniumnak - megünneplése a fővárosban. Erre emlékeztet a Városligetnél Vajdahunyad vára és az Ezredéves emlékmű.
A főváros fejlődése újra megszakadt az 1914-1918. évi első világháború megpróbáltatásai és vereségei miatt. Az első világháború okozta sebek lassú gyógyulása után a megkisebbedett országban az elszigeteltségből való kilépést, jelezte az idegenforgalom és főleg a gyógyüdülés fejlődése, ekkor kapta a főváros az itt tartott 1937. évi nemzetközi gyógyfürdőügyi kongresszus döntése alapján a „Budapest fürdőváros" elnevezést. Szent István halálának 900. évfordulójára, 1938-ban pedig csaknem 400,000 külföldi kereste fel az országot, döntően Budapestet. Látványos volt a film- és zeneművészet fejlődése is, sorra keletkeztek Budapesten az új, sikeres magyar filmek és a nagy zenei triumvirátus, Dohnányi, Bartók, Kodály működése is a fővároshoz kötődött.
A főváros képe nagyjából nem vá1tozott, csupán a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén fekvő idillikus, ám korszerűtlen, öreg családi házakból és viskókból álló Tabánt bontották le az 1930-as években, helyén szép park létesült. Kispesten, a mai XIX. kerületben főleg tisztviselők részére épült 1908-tól kezdve a kertvárosszerű Wekerle-telep, másutt néhány, barakk kinézésű földszintes házakból álló szerény lakótelep is létesült. A belföldi idegenforgalom és a közlekedés fejlődését jelezte még a számos, főleg a fővárosból induló „filléres vonat", az Árpád sínautóbusz forgalomba állítása, és az elvesztett tengerpart helyett a fővárosi nyaralóvendégek Balaton felé áramlása, ami egyben a tó fejlesztését is elindította. Szaporodott a gépjárműállomány és 1920 után megindult a légi forgalom Budapest központtal, elindult az első trolibusz is. Délen, a Boráros térnél új Duna-híd épült, északon elkezdődött az Árpád híd építése.
A főváros ipara is fejlődésnek indult, azonban elsősorban a háborús készülődések miatt Csepeli Fémművek, Gamma-gyár. A fővárost 1944-ben már közvetlenül pusztította a háború, a német megszállás, majd hosszú ideig tartó ostrom, utcai harcok színhelye is 1ett Budapest. 1945. február 12-e után alig maradt benne ép ház, városképének büszkeségeit, a hidakat mind felrobbantották.
A felszabadulást nagyarányú romeltakarítás, a közművek, a közlekedés a fontos üzemek helyreállítása, szükséghidak és az első állandó, új (Kossuth) hídépítése követte (ezt az óta elbontották), majd sorra állították helyre a régi hidakat. 1987-ben elkezdődött a fővárost elkerülő, tehermentesítő M0-ás körgyűrű-autópálya déli hídjának építése a Csepel-sziget északi és Buda déli része között.
Igazgatási szempontbó1is döntő változás történt: 1950. január 1-jével a peremvárosokat és más településeket Budapesthez csatolva létrejött Nagy- Budapest, a régi 10, majd 14 kerület helyett 22 kerülettel. Megépült a metróhálózat fejlett, többszintű aluljáró- rendszerrel, elkészült az ország első személyszállító kötélpályája, a Libegő, újjá épült a romos Sikló és a Fogaskerekű vasút, a Déli pályaudvar, valamint a Keleti és Nyugati pá1yaudvar is.
Összefoglalva az eddig elmondottakat: a főváros területe a kedvező adottságok folytán évezredek óta lakott, így történelmi városmagok is kialakulhattak (Óbudán a római Aquincum, Budán a Várhegy, Pesten a római Contra Aquincum és a mellette épült középkori Belvárosi-templom környékén). Az újkorban a magok körül gyűrűszerűen tovább épült a város, perem helységek is kialakultak, ezeknek a fővároshoz csatolásával és korszerűtlenné vált részeik bontásával, helyettük új épületek építésével alakult ki Budapest mai képe. A kedvező természeti adottságoknak és évezredek építőmunkájának ötvöződése teremtette meg tehát azt a Budapestet, amit a világjáró utazók méltán tartanak a világ egyik legszebb fővárosának. Nagyarányú, tervszerű fejlődéséért Budapest már 1973-ban elnyerte a hazai elismerést jelentő Hild-érmet. Az UNESCO Világörökség Bizottsága pedig a budai Várnegyedet és Gellérthegyet a pesti Országházzal, Belvárosi-templommal és a hozzájuk csatlakozó hidakkal együtt - az együttes különleges értékei és városképének ritka szépsége miatt - 1987-ben a világ kulturális örökségének listájára vette fel.

2008-03-20T18:33:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

Az országon belül Pest megye területén fekszik, de a megyétől különálló területtel, szervezettel. Nemzetközi helyzetét tekintve a világidegenforgalom leglátogatottabb földrészének - egyben a Kárpát-medencének is - csaknem a közepén fekszik. Jellegét az adja meg, hogy nemcsak Magyarország fővárosa és politikai, igazgatási, gazdasági, művelődési és sportközpontja, ahol az ország lakosságának mintegy egyötöde él, hanem világvárosi arculatú nagyváros is, amely földrészünk második legnagyobb folyójának, a Dunának a két partján terül el.
Igazgatási területe 525 km2, amelyből a Duna jobb partjára, az erdős, hegyes Budára 173 km2, a bal parti, hullámos síkságon elterülő Pestre 352 km2 esik. Területének - amelyet 124 km hosszú, kanyargós határvonal vesz körül - kelet- nyugati kiterjedése 29, az észak-déli pedig 25 km. Budapest területe 22 kerületre oszlik, amelyből az I-III., XI-XII., XXII. Budára, a XXI. a Csepel-szigetre, a többi pedig Pestre esik.
A pesti síkság általában 100-150m tengerszint feletti magasságban fekszik, felszíne homokos-kavicsos Duna-lerakódás, alatta agyagos-homokos rétegekkel. Magasabb része a X. kerületben, Kőbányán található, a Harmat utcában, a műemlék Csősz-torony (kilátóhely) környékén, valamint a XVII. kerületben, Rákoshegyen, a pesti oldal legmagasabb pontjával, az Erdő-heggyel (242 m). Kőbánya alatt mészkőtömegek vannak, nagy pincerendszerekkel.
A budai oldal hegyei a főváros területén is messze túlnyúló Budai-hegységhez tartoznak, amelynek vonulatai északon a Rózsadombnál és Várhegynél, középen a Gellérthegynél, délen pedig a Tétényi-fennsíknál egészen közel érnek a Dunához. A budai oldal- és egyben a főváros -legmagasabb pontja a Jánoshegy (529 m), kilátótoronnyal. Felkeresésre érdemesebb magaslatok még a Hármashatár-hegy (495 m), a Látó-hegy (376 m, kilátó), a Nagy-Hárs-hegy (454 m, barlang, sziklák), a Széchenyi-hegy (482 m, a közeli Szabadság-hegyen kiránduló- és télisport központ), a Sas-hegy (266 m, természetvédelmi terület). A hegység -amelynek jelentős részét erdők borítják - középhegység jellegénél fogva igen alkalmas sétára, kirándulásra, természetjárásra, ezért sűrűn behálózzák a jelzett - néhol épített- turistautak; épített pihenőhelyek, eső házak is találhatók itt. A hegység a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik.
A Budai-hegység fő tömege mészkőből és dolomitból épült fel, ennek következtében ott érdekes, bejárásra és megtekintésre érdemes felszíni és felszín alatti alakzatokat is találunk (toronyszerű sziklák, szurdokvölgyek, sziklafalak, barlangok). Budapest a világ barlangokban leggazdagabb fővárosa, ezeket a járatrendszereket a Duna felé törekvő langyos vagy meleg karsztvizek alakították ki. A folyamhoz érve a karsztvizek - szinte az egész partvonalon -források alakjában törnek a felszínre és alapját képezik egy, már a rómaiak idejében elkezdődött, majd a magyar és török uralom alatt is tovább élő fürdőkultúrának. Ezek a hévizek a pesti oldalon is feltárhatók, de már csak több száz méteres mélyfúrásokkal, így ott is létesültek fürdők. Budapest ma a világ hévizekben leggazdagabb fővárosa. Emellett még ásványvízforrások is találhatók Budapest területén (Buda déli részén még keserűvízforrások is vannak), vizüket ivókúrára és palackozva használják fel.
A Pestet és Budát elválasztó, de össze is kötő Dunának, amely Európa második, de a világnak a legtöbb (szám szerint nyolc) országot érintő folyama, Budapest területén mintegy 30 km hosszú szakasza húzódik, a főváros vízi tengelyét képezve. A Duna szélessége itt átlagban 300-400 m, amely a szigetek közelében megnövekszik. A folyam vizének mélysége, szélességétől és a vízjárástól függően, 3-9m között változik, tehát a vízi közlekedésre is kedvező. Néhány vízfolyás is ömlik a budapesti Duna-szakaszba: a budai oldalon ismertebb az Ördög-árok (fedett szakaszának torkolata az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében látható),a pesti oldal északi részén pedig a Rákospatak. A Duna két hosszú- szentendrei és váci ,-ága által közrefogott Szentendrei-sziget még nem esik a főváros területébe, lejjebb azonban hat nagyobb sziget tartozik Budapesthez, amelyek közül csak az Óbudai-, Csepel- és a Margitsziget valódi sziget, a Palotai-, Nép- és Háros-sziget már töltéssel kapcsolódik a folyam partjához (a Csepel-szigetnek csak az északi vége tartozik a fővároshoz).
Budapest éghajlata mérsékelt, az évi középhőmérséklet 10 0C körüli, ha előfordul is nyári hőség és erős téli hideg, az nem tartós. Az évi csapadék 600-650 mm körüli, az évi átlagos napfény tartam 2040 óra.

2008-03-17T12:59:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

A Vár. A Várhegy látszólag a Budai-hegységnek, közelebbről a Rózsadombnak Dunaparti előőrse, valójában a Duna teraszának kavicsrétegére az egykori forrásokból édesvízi mészkő rakódott le, ebből keletkezett a hegy. Üregeinek rendszeréből, illetve ennek későbbi mesterséges bővítéséből alakultak ki a Várhegy barlangpincéi. Ezeknek a Várhegy középkori vízellátásánál, régebben pedig óvóhelyként volt jelentős szerepük.
A Várhegy hossza1,5 km, legnagyobb szélessége is alig 400m,tengerszint feletti magassága 168 m, alig 60 méterrel magasabba hegy a Dunapartjánál, meredek oldalai miatt tűnik a valóságosnál magasabbnak. Meredeksége, szigetszerűsége jó védhetőséget és így már a legrégibb időkben is alkalmas települési helyet biztosított, ezért már a középkorban teljes kerületét falakkal, bástyákkal, várkapukkal látták el.
Amint a pesti oldal központja a történelmi Belváros, ugyanúgy a budaié a Várhegy ősi települése, amely ma egyben az ország legjelentősebb műemlékegyüttese is. A Várhegy történelmi szerepe akkor kezdődött, amikor az 1241-1242, évi tatárjárás után IV. Béla király székhelyet Esztergomból, a hegyek közül az Alföldhöz, az ország közepéhez és termelési alapjához közelebb eső Budára tette át és a Várhegyen királyi lakóhelyet építtetett. A XIII. századi falak maradványai valóban elő is kerültek az elmúlt évtizedek, évek ásatásai nyomán.
1541, a török uralom kezdete után fokozatosan romlásnak indult a Vár, a régi épületek karbantartásának elhanyagolása és az ostromok, tűzvészek pusztításai miatt. Az 1686. évi végső nagy ostrom után a Vár nagy része romhalmazzá változott. A barokk stílusban történt újjáépítéskor a középkori városszerkezet a maradványok felhasználása révén nagyrészt megmaradt. A mai, a középkorival többnyire azonos utcahálózatban a főbb utcák a hegy hosszúkás alakjával párhuzamosan ha1adnak, ezeket egymással rövid keresztutcák és keskeny "közök" kötik össze.
A második világháború végén, Budapest ostroma alatt a Vár különösen nagy károkat szenvedett, az ostrom itt tartott legtovább. A romok használhatatlan törmelékeivel töltötték fel a Vérmezőt.
A romeltakarítás és újjáépítés során, és a tervszerűen megindított fal kutatás, ásatás nyomán számos középkori épületrészlet is előkerült. Ezeket műemlékvédelmünk a helyreállított épületeken vagy más módon, a lehetőség szerint gondosan be is mutatja, elsősorban a Vár kiemelkedő nevezetességeit, az ülőfülkéket. A budai vár a világon leggazdagabb az egy helyiségben található ülőfülkékben, a kapualjakba betekintő érdeklődő számos, itt meg nem említett házban is felfedezheti őket, legnagyobb részük azonban már későbbi, gótikus stílusú. Rendeltetésük valószínűleg a kapubejárat díszítése volt, gyakorlatilag a várakozók ülőhelyéül szolgáltak.
A teljesen romba dőlt épületek helyén nem a régi épületeket állították helyre, hanem a környezetbe illeszkedő újakat emeltek. Felújították vagy kiépítették a Vár jellegzetes és kedves séta- és pihenőhelyeit, a bástyák, várfalak mögött kialakítható "bástyasétányokat". A Vár gépkocsival a három hajdani várkapu helyén húzódó utcákon: nyugat felől a Dózsa-emlékműtől, a szerpentines Palota úton; északról a Várfok vagy a meredekebb Ostrom utcán; kelet felől a Hunyadi János úton közelíthető meg. Gyalog mind a négy égtáj felől több lépcsős vagy lejtős sétaút vezet a Várba. Keletről, az Alagút torkolata mellől a Siklóval, nyugatról felvonóval rövidíthetjük meg utunkat.

Várpalota. A királyi székhelynek IV. Béla által Esztergomból Budára helyezése után a későbbi királyok (I. Lajos, Zsigmond, Mátyás) idején alakult ki az ásatások tanúsága szerint a hegyen a pompás királyi vár és palotája. A török uralom alatt nemcsak a vár, hanem a palota is romlásnak indult, amit az 1686. évi végső ostrom tetőzött be. Ezután a maradványokat bontással, feltöltéssel elegyengették, és arra XVIII. században az akkor divatos barokk stílus szerint építették az új palotát, majd a XIX. század végén és fordulóján Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kapta meg lényegében végső alakját a műemlék. Ugyanebben az alakban állították helyre -a palotát koronázó kupolától eltekintve - a második világháború pusztításai után is.
Ma a palota az A, B,C, D,E, F épületből áll, a D, E, F épületek az Oroszlános udvart (nevét a kapu nyílását őrző négy kőoroszlánról kapta), az A, B, C épületek a Csikós udvart fogják közre.

2008-03-15T12:08:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Keszthely:

Története. A régészeti leletek tanúsága szerint a kőkortól kezdve folyamatosan lakott település volt. Elsősorban hun és avar leleteket találtak e vidéken. Itt vezetett át a Budát Itáliával összekötő kereskedelmi út, ennek következtében erőteljes fejlődés indult meg. A XV-XVII. században a település végvár volt, amely sikeresen állt ellen a török hódításoknak. A XVII. század vége felé elvesztette hadászati jelentőségét. Az egykori várat a Rákóczi-szabadságharc leverése után az osztrákok lerombolták. Fontos kulturális és szellemi központ lett a város Festetics György (1755-1819) idején. 1797-ben ő alapította Európa első mezőgazdasági iskoláját, Georgikon néven. Ez volt az elődje a mai agrártudományi egyetemnek.

Itt született:
Szendrey Júlia (1828-1868), Petőfi Sándor felesége,
Goldmark Károly (1830-1915) zeneszerző.

Volt Festetics-kastély. A déli szárny 1745 körül épült, barokk stílusban. Mai képét - többszöri átépítés után - a múlt század végén alakították ki. A kastély régi szárnyában található a Helikon Könyvtár, amelyet Festetics György alapított a XVIII. század végén. A 8000 kötetes könyvtár hazánk legnagyobb, teljes egészében ránk maradt főúri gyűjteménye, amely számos ritkaságot őriz (XV. századi iniciálés kódexek, Sylvester János Újtestamentuma, Voltaire, Rousseau, Descartes első munkái). Az empire jellegű könyvtár tölgyfaberendezéseit Kerbl János készítette 1801-ben. A könyvtárhoz csatlakozó múzeumban számos nagy értékű szobrot, festményt, bútort találhatunk.
A szép épülethez csatlakozó park sétányai mentén látható szobrok Goldmark Károlyt és Csokonai Vitéz Mihályt ábrázolják. A homlokzat előtt Festetics György szobrát találjuk.

Georgikon 1808-ban alapították, a mai Agrártudományi Egyetem elődje volt. Ez volt egyébként Európa első gazdasági iskolája.

Georgikon majormúzeum. Az egykori tangazdaság majorjában 1827-ben épült magtár épületében kapott helyet a régi mezőgazdasági eszközök kiállítása (gépszín, kovácsműhely, gőzeke, magtári gépek)

Polgármesteri Hivatal 1769-ben épült, copf stílusban 1865-tő 1897-ig e ház falai között működött a Mezőgazdasági Tanintézet. Az épület előtti téren, 1770-ből származó barokk Szentháromság-szoborcsoport látható.

Római katolikus plébániatemplom. A XIV. században épült, gótikus stílusban. Építtetője Laczkffi István nádor volt. A templom tornya sokkal újabb, a múlt század végén emelték. A törökök idején a templom erődként működött. A szentélyben látható az alapító sírköve, vele szemben Festetics Kristóf késő barokk síremléke. A műemléki feltárás során igen szép és értékes XIV-XV. századi freskókra bukkantak. 1386-ban a templomhoz északról csatlakozó ferences kolostort emeltek barokk stílusban. Mai eklektikus arculatát a múltszázad végén kapta. A rendház földszintjén 1808-tól gimnázium működött falai között tanult Batsányi János is.
A templom déli falaihoz kapcsolódó romkertben volt végvár maradványai láthatók.

Pethő-ház. Az1400-as évek végén építtette a Pethő család. A város talán legrégebbi lakóháza, amely mai barokk megjelenését, árkádos, boltíves belső homlokzatát a XVIII. században kapta. 1830-ban, e házban született a világhírű zeneszerző, Goldmark Károly.

Balaton Múzeum. Kiállításain bemutatják a város történetét, a Balaton geológiai viszonyait, növény- és állatvilágát, a lakosság hajdani foglalkozásait (hajózás, halászat), a régi betyárvilág érdekes emlékeit. Különteremben képzőművészeti kiállítás található amely a táj szülöttének, Egry Józsefnek alkotásait mutatja be.

2008-03-14T19:44:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Tihany:

Története. A Tihanyi-félsziget már, az újkőkorban is lakott volt, később is mindig megtelepedtek itt az emberek. A Balaton- környék legnagyobb kora vaskori földvára a tihanyi Óváron épült. A rómaiak is építkeztek a félszigeten. A honfoglalás után 1055-ben szerepel először Tihany, amikor I. András királya bencés szerzeteseknek adományozta a félszigetet: az eredetiben fennmaradt tihanyi alapítólevél latin szövegében található magyar szavak nyelvünk első írott emlékei. A XIII. század második felében vár épült a hegytetőn, és alatta is, a révnél is kialakult egy-egy falu. A török időkben a templomot is belefoglalták az erődítésbe, amely olyan erős végvár volt, hogy sohasem tudták elfoglalni. A török háborúk befejeztével azonban - sok más várunkhoz hasonlóan ezt is lerombolták. Ekkor az apátság visszakapta a félszigetet. A balatoni fürdőélet megindulásakor Tihany iránt is megnőtt az érdeklődés, s az utóbbi évtizedekben már a nemzetközi idegenforgalomnak is egyik kedvelt központja.

Az apátsági templomot és kolostort 1055-ben alapították. A XVIII. század elejére az elpusztult együttesből csak az altemplom maradt meg, e fölé emelték az új, barokk templomot 1719-1754 között. Kéttornyos nyugati főhomlokzatát erőteljes övpárkány és egyszerű falpillérek díszítik. A tornyok közötti, íves vonalú oromzatban Szűz Mária és Szent Ányos fülkeszobrai állnak. A szép barokk főkapun az építtető Lécs apát címere, valamint Szent Benedek és Szent Skolasztika szobrai láthatók. Az egyhajós templom pompás berendezését Stuhlhoff Sebestyén, faragta 1753-1779-között. A szobrokkal ékesített oltárok, és remek orgonaház mellett a legjelentősebb alkotás a gazdagon faragott szószék, amely Magyarországon művészi szempontból szinte páratlan. Az altemploma XI. századi templom megmaradt része; háromhajós, román keresztboltozattal fedett, dísztelen tér. Közepén az alapító király, I. András csavart szárú kereszttel megjelölt sírja látható.

A Tihanyi Múzeum a templomhoz kapcsolódó s vele egy időben készült kolostor épületben van. A Balaton-vidék történelmét mutatja be az emeleten, időszaki kiállítások láthatók, pincében pedig kőtár van. A múzeum udvarában nyaranta kamarazenekari esteket, a templomban orgonahangversenyek rendeznek.

A tihanyi ófalu egész területe műemlékileg védett; nagyrészt megőrizte eredeti állapotát. Az itteni népi épitészet jellegzetes anyaga a félszigeten bányászott szürke bazalttufa valamint a nád, amelyből a tetőket készítették. Több háznak tornácos bejárata van és fehérre meszelt. Néhány szép parasztház együttese szabadtéri néprajzi múzeumként szerepel, ezeknek a berendezése is korabeli. Ilyen például a Gazdaház és a Disznósi Halászcéh háza. Előbbi a XVIII. században; utóbbi a XIX, század elején épült. Az ún. népművészeti ház 1936-ban épült. népművészeti kiállítások céljára.

A Visszhang-domb Egykor Tihany legnagyobb nevezetessége volt. Csokonai Vitel Mihály is megénekelte. Régen tizenhat szótagból álló mondatot is visszavert, manapság egy-két szótag is csak akkor cseng vissza, ha tiszta az idő, nem fúj a szél, és a félszigeten teljes a csend.

A Belső-tó a félsziget közepén levő, lefolyástalan, 2-3m mély tó. Remek horgászhely. Mellette, az egykori uradalmi kocsiszínben nyaranta működő szobrász művésztelep van. A kocsiszín kilenc lábon álló hatalmas, nádfedeles épület. 1800 körül készült. A tó és környéke természetvédelmi terület.

2008-03-14T12:42:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Feldebrő:

A plébániatemplom stílusa román-barokk. Hazánk egyedülálló műemléke. A legújabb kutatások szerint a kora Árpád-korban emelt öthajós, centrális elhelyezkedésű sírtemplom alatt altemplom van sírkamrával. A Szent Kereszt tiszteletére emelt templom őrizhette Aba Sámuel király hamvait mindaddig, míg végső nyughelyére, a sár-hegyi monostorba nem került. A templom mellett épült kis monostor maradványait is megtalálták az ásatások és restaurálás során. Az altemplom XII. századbeli freskói Magyarországon egyedülállóak. A XIII. század kezdetén falusi plébániatemplommá alakították az építményt, északi és déli részét lebontották. A török pusztítás idején a település elnéptelenedett, a templom pusztult. 1743-ban egyszerű, falusi, barokk templommá alakították. Már a múlt század második felében felismerték az altemplom jelentőségét, századunk20-30-as éveiben pedig az altemplom ásatását is elvégezték. A templom kívülről homlokzat előtti tornyos barokk templom benyomását kelti. Láthatók azonban a homlokzaton és az északi és déli oldalfalon is a XIII. század eleji átépítés falazata és ablaknyílásai, sőt kivehetők a legkorábbi templom oszlopai is. A gótikus korszakban vágott ajtó is megfigyelhető a déli falon. A régészeti feltárás bemutatja a négyszög alaprajzú templom eredeti apszisait is. Láthatók még az egykori monostor alapfalai. Itt már a XII. században bronz öntőműhely működött, majd a plébániatemplommá alakítás idején az épület körül húzott ároknak eset áldozatul a már romos építmény. A templombelsőt úgy alakították, hogy minden építési korszak értékei felszínre kerüljenek. A színvonalas modern berendezés a lehető legkevésbé zavarja a páratlan összhatást. Természetesen az egész látványt a barokk tér uralja, ahol a mértéktartó festés az építészeti megoldásokra hívja fel a figyelmet. Megmaradt a szép Szent András-oltár a templom jobb oldalán, a főoltár és a szószék 1839-ből való és klasszicista stílusjegyeket is visel. Az oldalfalak román kori falazása, a régi pillérek is jól láthatók. Bemutatták - ahol világosan látható volt - az öthajós templom középső nagy pillérkötegeinek indítását és a XI. századi templom keleti apszisának maradványait. Jól látható az apszisban - az egykori oltár két oldalán - az a két kis ablak, amely a templom közepén levő lejárat végén levő kettővel együtt hajdan is lehetővé tette a hívek számára az altemplomban zajló szertartás nyomon követését.
A plébáni altemploma mintegy 20 m hosszú, különös hangulatú építmény. Szokatlan tagolású zömök oszlopkötegek tartják a kőboltozatot, kelet felé a szentéllyel, nyugat felé a sírkamrával bővül. A terrazzo padozatú helyiség közepén van a sírlap, mellette a megtalált oltár. A festmények északolasz hatást tükröznek. Az apszisban Krisztus képe és a négy evangélista jelképe, az oldalfalakon ószövetségi alakok láthatók - a legszebb Káin és Ábel áldozatának ábrázolása.

2008-03-10T14:01:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Egervár:

Várkastély. Az Árpád-kori vár valószínűleg a tatárjárás után épült, IV. Béla engedélyével. Oklevelek 1288-ban tesznek róla említést. A cölöpvár a "nagy interregnum" alatti kiskirályok csatározásainak lett áldozata. Helyén Egervári László építtetett új várat 1476-1490 között, gótikus stílusban. 1569-ben Nádasdy Tamás és fia, Kristóf reneszánsz épületté alakították át, négyszög alakú, olaszbástyás jól védhető erődítménnyé. Nyugati és déli szárnya az átépítések ellenére is jól tükrözi a vár hajdani vonásait. A XVII. század végétől a Széchényiek kezére került. 1706. november 6-7-én a Bezerédi Imre, Kisfaludy György és Béri Balogh Ádám vezette kuruc seregek, itt arattak győzelmet az osztrák hadak felett. A császári erők parancsnoka, Heister Hannibál e városban volt a kurucok foglya. Az erősen megrongálódott várat 1712-1713-ban Széchényi Zsigmond építtette újjá, és az épület ekkor nyerte el barokk jellegét. A tornyokon látható S. P. Q. R. betűk az 1754-es tűzvész utáni helyreállítás alkalmával kerültek a várkastélyra. Jelentésével kapcsolatosan több elképzelés van: az egyik, hogy a betűk a "Szechenyiensium Potestatis Ouis Resisteret" latin szöveg rövidítése, amelynek jelentése: "a Széchenyiek hatalmának ki állhatna ellent?" A másik feltételezés, hogy egy vallásos versike sorainak kezdőbetűi.
A kastély remek akusztikájú udvarán nyaranta hangversenyeket és színházi előadásokat tartanak.

2008-03-08T12:53:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Pásztó:

Története. Az ősidők óta lakott hely a honfoglalás utána fejedelmi, majd a királyi család birtokába került. A XII. század legelején bencés monostor létesült itt, amelyet hamarosan követett a plébániatemplom építése. A bencések által elhagyott monostorba 1290-ben III. Béla cisztercita szerzeteseket telepített, akik később megnagyobbították, átépítették a kolostort. A település 1265-ben a Rátót nemzetség birtokába került, akik hamarosan felépítették temetkező kápolnájukat, 1298-ban már vásártartási jogot szereztek a településnek. A kereskedelem fejlődése mezővárosi átalakulást indított el. A fejlődő település földesura, Tari Lőrinc 1407-ben Zsigmond királytól városi kíváltságlevelet szerzett az oppidum (mezőváros) lakóinak. A török időkben a település többször cserélt gazdát, elpusztult. Később fokozatos fejlődésen ment keresztül.
Híres szülötte Csohány Kálmán Munkácsy-díjas festő, grafikus (1925-1981).

Szent Lőrinc-plébániatemplom. A templom román-gótikus-barokk stíluselemeket visel. A XII. századból való déli falának ablaka, a XIII. században román stílusban épült a torony alsó szintje és a keresztboltozatos toronyalja. A XIV. században épült a déli oldalon átló gótikus kápolna, mérműves ablakokkal, a XVIII. században előbb megépült a barokk torony, majd a szentély és a barokk mellékhajó. A templom külsejét a román faragványokkal ékes torony határozza meg. A hajó és az egész templombelső barokkos, ugyanígy a fő- és mellékoltárok. A főoltárkép Johann Zickler műve: Szent Lőrinc vértanúsága. A déli oldalon levő gótikus sugárboltozatú kápolnában a Ráthótí család címerével díszített kettős ülőfülke.

Hatszögletű kápolna (a plébániatemplom északi oldalán). Román stílusú építmény a XIII. századból. A Ráthóti család temetkezési helyének készült, kétszintes, hatszögletű építmény. Az alsó eredeti térben kőfaragványok, a felső tömeg és térhatásában az eredetit megközelíteni próbáló, de modern anyagokból készült, rekonstruált helyiségekben egyházművészeti kiállítás van (kétszintes ereklyetartó, miseruhák, kelyhek láthatók itt.

Oskolamesteri ház a tanításnak is helyt adott. A XV. században épült, eredeti gótikus stílusban. Amely nemcsak építészetileg, hanem berendezésére, használati tárgyaira is tekintve kívánja bemutatni a XV-XVI. századi mezővárosi polgár házát. A rekonstrukció részben az építészetileg feltárt maradványok, részben más területek emlékanyaga, korabeli ábrázolások alapján készült. Oromzatos, görgetegekből rakott falú, kő keretes ajtóval, ablakkal ellátott középkori épület. Konyhájának berendezése híven tükrözi az eredeti elrendezést. A szoba - ahol a tanítás is folyt - berendezését korabeli másolatokból ábrázolásokból állították helyre. A kamra érdekességei a föld alatti vermek. A ház alatti gótikus pincében a város és általában a középkor szóló művelődésének emlékeit mutatják be.

Zsigmond király szobra. Az érdekes, modern felfogású szobrot 1987-ben, a városi kiváltságokat adó király jubileumi évében állították fel. Kő Pál alkotása.

Üveghuta. A XII. századi bencés monostor műhelyépületének látványa - három kemence alapfalait tárták fel -Európában egyedülálló emlék. Az üveghuta alapfalait, illetve a kemencék üveg-makettját mutatják be 1989-től.

Kolostor-romkert. A védett műemlékegyüttesbe tartozó téren az 1717-ben visszatelepedő szerzetesek építették fel újra barokk stílusban rendházukat. Egyemeletes, egyszerű homlokzatú épületet. Előtte romkert, ahol bemutatják a XI. század legvégén épült háromhajós templom - egyenes záródású főszentély, két félköríves mellékszentély - és a hozzá U alakban csatlakozó kolostor alapfalait. A romok a XV. századi gótikus átépítést is jól szemléltetik.

Hasznosi vár. A mátrai út baloldalán, a városhoz csatlakozó Hasznos falu határában, a Gombás-tető oldalában emelkednek a vár jelentős romjai. Az 1300-as évek elején keletkezett, a Ráthóti család építette. A török háborúk korában többször gazdát cserél, elpusztul, igazi jelentőségre szert nem tesz. Az egykori palota több méter magas romjai állnak, egy ötszögű öregtorony és egy négyzet alaprajzú torony maradványai vehetők ki.

2008-03-05T13:17:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Siklós:

Története. Már a római uralom idején lakott hely. Országos jelentőségre a tatárjárás után megépült vára révén tett szert. 1401-ben, várában Zsigmond királyt tartották fogságban. Előbb a Garai család, később a Perényi család, majd a Batthyány és a Benyovszky család fészke.

Táncsics Mihály szobra. Táncsics 1848-ban a siklósi kerület képviselője volt. A szobor Kerényi Jenő alkotása.

Műemlék jellegű házak. A csaknem azonos magasságú, egymáshoz harmonikusan illeszkedő polgárházak láncolata városképi jelentőségű.

Reformátustemplom. 1791 és 1803 között épült, egyetlen, homlokzat előtti, gúlasisakos toronnyal. Hajója négyboltszakaszos. A szószék és a padok copfstílusúak.

Görögkeleti templom. 1783-ban épült, később átalakították. Tornya félig kiáll a homlokzatból, sarkain vázák láthatók. Berendezési tárgyai a szentendrei görögkeleti egyházművészeti múzeumba kerültek. Az 1800-ból való ikonosztáz és a szószék figyelmet érdemelnek.

Centenáris emlékmű. Az 1848-as szabadságharc százéves évfordulóján felállított emlékművön Kossuth, Petőfi és Táncsics plakettje látható.

Malkocs bej dzsámija. Más vélemény szerint a török korban fürdő volt. A XVI. századi épület keleti oldalfalán szamárhátives ablakkeretek.

Polgármesteri Hivatal. 1860 körül épült egyemeletes sarokház, homlokzati részén óratorony, amelyen körbefutó erkély van. Fölötte kisebb alapterületű, nyolcszögű toronyemelet magasodik, háromszögű oromzatokkal záruló oldalakkal, bádogsisakkal. Az erkélyről pompás kilátás nyílik.

Kerámia falitérkép. A szokatlan kivitelezésű, kerámiafigurákkal kirakott, nagyméretű térkép jó útbaigazítást ad Siklós főbb látnivalóiról.

Kerámia diszkút. Hangulatos, csobogó vízzel kombinált diszkút. Gádor István alkotása.

Zenélő leány szobra. A vadászkürtös lányt ábrázoló szobor Martsa István alkotása.

Volt ferences templom. A XV. században épült, a XVIII. században átépítették, oromzatos, háromablakos, toronytalan homlokzattal. Négyboltszakaszos hajója, a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentélye van. Ez utóbbi a templom legrégibb része, ahol számos gótikus emlék, freskó és sírkő került elő. Barokk szószéke és oltárai is figyelemreméltóak.

Volt ferences kolostor. 1747-ben építették. Egyemeletes épület, udvari árkádokkal. Ma a Siklósi alkotótelepek irodájának és kerámiaműhelyének ad otthont.

Simon Béla kiállítása. Az erdélyi származású, Baranyában tevékenykedő kitűnő festőművész képeinek állandó kiállítása.

Az 1766-os parasztfelkelés emlékszobra. Marton László alkotása a Járó Péter vezette jobbágyfelkelésnek állít emléket.

Kanizsai Dorottya szobra. A kőlábazaton álló egészalakos szobor Borsos Miklós alkotása. Kanizsai Dorottya, a vár úrnője Siklósról indult el, hogy jobbágyaival eltemesse a mohácsi csatamezőn 1526-ban elesett hősöket.

Batthyány Kázmér szobra (a várpark keleti oldalán). A vár egykori urának, a haladó gondolkodású főúrnak és politikusnak a szobra Csíkszentmihályi Róbert alkotása.

Vár. Nevével egy 1294-ben kiadott oklevélben találkozunk először. Ekkor a Siklósi család birtokolta. Az idők folyamán többször átépítették, középkori formáját ma már nehéz elképzelni. Történelmi szerepe az Arpád-ház kihalása utáni zavaros időkben kezdődött. 1394-oen a Garai családé. 1401-ben a várban - a hagyomány szerint az egyik emeleti teremben - őrizték öt hónapon át Zsigmond királyt. A Garai család kihaltával a vár tulajdonjoga a királyra szállt, aki először Corvin Jánosnak adományozta, majd a Perényieké lett. A reformkorban a jobbágy-felszabadító, forradalmi gondolkodású Batthyány Kázmér birtokolta a várat, tőle a kincstár elkobozta. 1873-ban a pozsonyi származású Benyovszky család vásárolta meg a várat, s azt 1943-ban a Kincstárnak adta el. A belső vár tulajdonképpen egyetlen nagy várkastély, szabálytalan négyszög alakú, egységes, tömör épület.

A vár látnivalói:

Barbakán (más néven: rondella). A vár délnyugati bejáratát védő kerek erőd. Ez a várépítési mód francia eredetű. A barbakánhoz pillérsoron emelkedő út vezet. A barbakánt a Batthyányak domborművű címere díszíti, amely fiait vérével tápláló pelikánt és szájában kardot tartó oroszlánt ábrázol.

Várkápolna. Pazar művű, késő gótikus épület, a vár legszebb építészeti alkotása. Híven mutatja a XV. század építészeti stílusát. Két részre oszlik: a kívülről támpillérekkel megtámasztott szentélyre és a négyszög alaprajzú hajóra. A kápolna nyugati oldalán, két oszlopon helyezkedik el a Perényiek építette csillagboltozatos karzat. Építési ideje a XVI. század elejére tehető. Teljesen épségben maradt meg a karzat bábos ballusztrádja. A tartóoszlopokon jól láthatóa Perényiek címere, amely koronán nyugvó, saskarmos szárnyak közötti szakállas emberfejet ábrázol. A hajó két oldalán, egymással szemben, boltozatos fülkékben korai reneszánsz falfestéseket tártak fel a kutatók. A bal oldali a Fájdalmas Krisztust ábrázolja. A jobb oldalon látható kép egyik alakjának (koronás fej) ábrázolásában I. László királyt sejtik a műtörténészek. Mindkét oldalfestmény hazai falfestményeink legszebb darabjai közé tartozik. Legkésőbb a XV. század közepén készülhettek. Batthyány Kázmérnak, az első független magyar kormány külügyminiszterének Franciaországból hozott hamvait 1987-ben a várkápolnában helyezték el.

Batthyány-bástya. A barbakán melletti oldalvédőmű. Kerek védőrondella. Pincéjében található az étterem, amelynek berendezése a gótikus stílus utánzata.

Spanyol bástya. Felső része a tetőterasz kilátóerkélyének szolgál. A spanyolos oromzat kialakítása az építő Schulz Ferenc érdeme, aki éppen Spanyolországból érkezett haza, amikor a megbízást elvállalta. Szép kilátás nyílik innen a környező tájra, Máriagyüdre és a Villányi-hegységre.

Olasz bástya. Nagyméretű, ötszög alakú építmény, amely a várkápolna kiugró szentélyét veszi körül. Valószínűleg Perényi Péter idejében épülhetett, ő sárospataki lakótornya védelmére is pontosan ilyen olasz bástyát emeltetett.

Gótikus zárt erkély. A bástyasétány, illetve a falszoros legérdekesebb látnivalója melyet Szakáll Ernő szobrász-restaurátor állított helyre. Főként délutáni, ún. súroló fényben érvényesül legjobban finom rajzolata, tetszetős plaszticitása.

Ágyútorony. A külső várfal védőművei közé tartozik. Ez a várfal és védőművei eredeti állapotban vannak jelenleg is. Csupán az ún. külső bástyatorony, más néven ágyútorony állagába avatkoztak bele az újjáépítők oly módon, hogy a falakat megerősítették, a tetőszerkezetet rekonstruálták (fazsindellyel fedték be, mint régen), de nem egészítették ki teljesen a falak romos részeit, hanem mintegy keresztmetszetben hagyták meg, hogy az érdeklődők plasztikusan láthassák formáját, szerkezetét.

Múzeum. A vár déli szárnyában a kiállítási termek, a földszinten börtönmúzeum, a második emeleti helyiségekben Gádor István keramikus művész múzeuma tekinthető meg. A pincében és a földszinten még kőtár, kínzókamra látható.

Reneszánsz kandalló. A Perényiek címerével díszített kandalló a vár emeleti részén található. A szürke mészkőből faragott, reneszánsz ízlésű kandallót Perényi Imre nádor építtette. A kandalló jeles darabja annak a stílusáramlatnak, amely egyszerűbb, díszítetlen tagolásával hazánkban a firenzei iskola nyomán terjedt el. A reneszánsz kandalló szemöldökkövének sima szalagtagján vésett felirat, az 56. Zsoltár egyik részlete olvasható latin nyelven: Misit Deus misericordiam suam super mi - et eripuit me domedio catul leonum dormivi conturbatus. (Elküldé Isten irgalmasságát nekem - és kiragadott engem az oroszlánok körmei közül, míg háborgatva aludtam.)

2008-03-03T23:34:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Hajdúszoboszló:

Története. 1075-ben említi először írásos emlék. 1594-ben egy tatár betörés véglegesen elpusztította. 1606-ban Bocskai lovashajdúkkal népesítette be. A fegyverforgatásból élő hajdúk részt vettek I. Rákóczi György vallásháborújában, II. Rákóczi György lengyel hadjáratában. A török elleni harcuk miatt 1660-ban Szeidi pasa elpusztította a várost. 1680-ban itt választották Thökölyt fővezérré. Harcoltak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Szatmár alatt ők áldozták a legtöbb vért. A Rákóczi-szabadságharc után a város elszegényedett, és a Habsburg-uralommal veszélybe kerültek a hajdúkiváltságok. Az 1739-ben pestisjárvány után a megfogyatkozott és kimerült lakosság el akarta hagyni a várost, a Hajdúkerület vezetői beszélték rá őket a maradásra. Az első világháborúban 17000 lakosából 1051 esett el a harctereken. Fejlődését az 1925-ben feltárt hőforrásnak köszönhette. Fürdőjét 1946-ban nyilvánították gyógyfürdővé, igen népszerű.
Itt született Gönczy Pál, a magyar pedagógia reformere, Eötvös József miniszteri tanácsosa 1817-ben, Hőgyes Endre, a "Magyar Pasteur", a magyar kísérleti kórtan megalapozója, Kenézy Gyula orvostudós 1860-ban. Itt diákoskodott Szép Ernő (1884-1953) író, Szoboszló népének irodalmi megörökítője.

Református templom és erődfal a XV. századi templom falmaradványaira épült. A XVIII. század elején épített templomot 1820-ban, klasszicista stílusban átalakították. Mellette Somogyi Sándor alkotásai: Gönczy Pál mellszobra és az, Első világháborús emlékmű áll. Mögötte a XVI. századi erődfal és sarokbástya tekinthető meg. A bástyában kiállítás látható.

Római katolikus templom. Barokk stílusban épült 1776-ban, az 1957-ben festett freskói a város és Hortobágy látképét, a gyógyvíz megtalálását ábrázolják.

Bocskai István Múzeum történelemtanáruk vezetésével középiskolás diákok alapították. Néprajzi, helytörténeti, numizmatikai és fürdőtörténeti anyaga van. Udvarán kisparaszti gazdasági felszerelések láthatók.

Gönczy Pál Emlékszoba. Az 1845-ben a zeleméri Karap-birtokon árvanevelő intézetet létesítő híres pedagógus munkásságával ismertet meg.

Fazekas István feketekerámia kiállítása a nádudvari Fazekas-dinasztia egyik tagjának műhelyében vásárolni is lehet.

Gyógyfürdő és strandfürdő 1925-ben Pávai Vajna Ferenc hőgeológus feltáró munkája révén 1091 m mélységből magas kalóriájú földgáz tört fel. Magával hozta a 73 0C-os hévizet, amely konyhasót, jódot, brómot, bitument, rádiumemanációt tartalmaz. A gyógyvíz az idült mozgásszervi betegségek gyógyítására, ivó-, fürdő- és inhalációs kúraként több idült bel-, bőr- és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására különösen jó hatású. 1927-től a fürdő állandóan fejlődött, bővült. Napjainkban a mintegy 30 hektár területen kiépített fürdőtelepet három kút vize táplálja. A bejárat melletti Termálcsarnokot Baló Vidor több mint 1100 személy befogadására tervezte. A korszerű kezelések révén évente több ezer beteg nyeri vissza itt egészségét. A fürdő fedett és nyitott medencéi 8500 m2 vízfelülettel nyári napokon több száz főt fogadnak. 50 x 21 méteres medencéje nemzetközi úszóversenyek rendezésére is alkalmas. Fedett uszodája rossz időben fogadja az úszni vágyókat. A fürdő területén csónakázó tó is található. A fürdő előtti parkban Horváth János domborműveivel díszített, a település első írásos említésének 900. évfordulójára készült történelmi emlékoszlop áll. A domborművek Bocskai Istvánt és hajdúit ábrázolják.

2008-03-01T19:08:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Szigetvár:

Története. A környék már a honfoglalás előtt lakott hely. A kelták, majd a rómaiak idejében jelentős katonai erősség lehetett a mocsár övezte terület. Az itt talált római feliratos téglák, pénzek, olajmécsesek valószínűsítik a feltevést. A várat 1420 körül emelte Szigeti Oszvald, a terület földesura. A XVI. század közepétől a királyi kincstár kezelésében álló végvár. Az 1566-os török hadjárat óta az önfeláldozó hazaszeretet jelképe. Zrínyi Miklós, a vár kapitánya és katonái egy hónapig védték Szigetvárt II. Szulejmán szultán hatalmas túlerejű seregével szemben. Amikor az ostromlók - elfoglalva az egész környéket - magát a várat kezdték támadni, a hős védők Zrínyi vezetésével kitörtek a várból, s életüket áldozták a kézitusában. Zrínyi Miklós, a költő, katona és államférfi, a várvédő hős dédunokája Szigeti veszedelem című eposzában állított méltó emléket hősiességüknek.

A költő Zrínyi Miklós szobra Horvay János és Derzsi Gergely alkotása.

Városkút fülkéjében Nepomuki Szent János szobra.

Bolgár hősök emlékműve a II. Világháborúban a város felszabadítása során életüket vesztett katonák síremléke.

Török ház a török uralom idejéből maradt érdekes emlék. Az élénkpiros színű, keskeny téglákból rakott, négyszögletes épület valaha vendégfogadó volt. A hajdani karavánszeráj mai neve Várospince. Jellegzetesek a törökös stílusú, fűzött vasráccsal ellátott ablaknyílások.

Volt ferences templom 1736-ban épült, barokk stílusban. Főhomlokzatának volutás oromzatát négy pillér tartja: a homlokzat jobb oldalán, a fal síkjában egyszerű, gúla tetőzetű torony emelkedik. Érdekes látvány egybeépített, hármas főoltára, amelyet számtalan, fából készült szobrocska díszít. Az angyalokkal ékes barokk szószék ugyancsak figyelemre méltó alkotás. A sekrestye bútorzata kiváló intarziamunka, Jani Lukács ferences fráter alkotása az 1770-es évekből. A faragott kő szenteltvíztartók egykor török mosdómedencék voltak.

Volt ferences rendház a templomhoz csatlakozó egyemeletes, kilenctengelyes, dísztelen épület, 1740-ből való. Az emeleti traktust 1830-ban lebontották. Udvarában körül befalazott árkádok láthatók. Szép refektóriuma és körfolyosói vannak. A harmonikus elrendezésű épületet kellemesen tagolja szép ablaksora.

Római katolikus plébániatemplom eredetileg Ali pasa dzsámija volt, s 1568-1569-ben épült. Evlia Cselebi török utazó szerint: "az irgalmasság tengerébe merült Ali pasának jóságos műve". 1788-ban alakították át keresztény templommá. Szentélye a XIX. század végéről való. Homlokzata előtt egyetlen barokk torony emelkedik. Baloldal homlokzatán három szamárhátíves török vakablak látható. Két minaretje ugyancsak igazolja, hogy szultáni dzsámi volt. Bent orgonakarzat, hatalmas négyzetes tér van, amelyet díszes sztalaktitok, szamárhátíves fülkék vezetnek a nyolcszögbe. A templom félgömb kupoláját Dorfmeister István freskója díszíti (1789). A mozgalmas kép Zrínyi kirohanását és Szigetvárnak a töröktől való visszafoglalását ábrázolja. A főhajó jobb oldali Szent Anna-kápolnájának oltárképét Than Mór festette.

Romantikus lakóház egyemeletes, romantikus stílusú lakóház. 1870 körül épült. Helyén egykor Török Bálint háza állott, amelyben nyolc évig szolgált Tinódi Lantos Sebestyén. Itt töltötte gyermekkorát Istvánffy Miklós történetíró is, a "magyar Livius", aki megörökítette az 1566. évi várostromot, munkája a költő Zrínyi egyik forrása volt a "Szigeti veszedelem" írásakor.

2008-02-28T11:52:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Kiskunhalas

Thorma János Múzeum, a múltszázad végén épült romantikus stílusú épületben várostörténeti kiállítás és a névadó jelentős képei láthatók.

Polgármesteri Hivatal 1834-ben építették klasszicista stílusban, azóta többször átalakították.

Református templom az előző templomhelyére épült 1772,-ben barokk stílusban, megtartva az 1702-ből való tornyot. 1818-ban meghosszabbították, és keleti oldalára új tornyot emeltek.

Református parókia a XVIII. századi, barokk épület legnevesebb lakója Szilády Áron (1837-1922), 1863-tól lelkész, a régi magyar irodalom érdemes búvára, akadémikus. A téren áll szobra {Szentgyörgyi István alkotása, 1926).

Világháborús emlékmű Szentgyörgyi István alkotása (1926).

Szilády Áron Gimnázium könyvtára mind régi, mind mai művekben gazdag. Dísztermében működik a Szilády Gáléria, a kortárs magyar képzőművészet kiállítóhelye.

Kuruc-szobor Damkó József alkotása (1904). Fölirata szerint 1703. október 3-án ezen a helyen halt hősi halált Rákóczi fejedelem 234 vitéze.

Csipkeház épült 1935-ben műhelynek, 1939-ben bővítették. Középső részében múzeum mutatja be a halasi csipke történetét, remekeit. Az erdélyi Dékáni Árpád (1861-1931) rajztanár terveit a halasi születésű Markovits Mária (1875-1954) kézimunkatanár valósította meg, először 1902-ben. Már 1904-ben a Saint Louisi világkiállításon, 1958-ban a brüsszelin nagydíjat nyert. Az épület előtt Markovits Mária bronzportréjával díszített márványoszlop áll (1957).

Szent Péter-Pál-templom barokk stílusban épült 1770 körül. Mellette a híres halasi feszület: Krisztus a homlokát törli, és testét nem szögek, hanem kötelek feszítik keresztre.

Strandfürdő épült 1958-ban. A fedett gyógymedencét 1100 m mélyről feltörő, ásványi sókban gazdag, 48 0C-os meleg hévíz táplálja.

Sáfrik-féle szélmalmot a XIX. század közepén Hunyadi Antal molnár építette. 1901-ben vette meg Sáfrik József, és egy szinttel megemelte. Az ipari műemlék ma is működőképes.

Végh-kúria a klasszicista műemlék épületben Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész alkotásai láthatók.

2008-02-27T10:04:00.002+01:00

Látnivalók

Magyarország, Kiskunhalas:

Története. A tatárjárás után meggyérült tájra kunok települtek. 1290-ben kiváltságokat kaptak. Halas a hét kun szék egyike lett. 1436-ban városi rangra emelkedett. A török hódoltság alatt baranyai menekülőkkel gyarapodott. 1664-ben a debreceni kollégium filiáléjaként középiskolája lett, a mai Szilády Áron Gimnázium elődje. 1702-ben a császár a jászkun területeket elzálogosította a német lovagrendnek. A jászkun városok csak 1745-ben tudták megváltani magukat. 1753-ig Halas volt a kiskun kerület székhelye. A várós nevét a csipkevarrás tette világhírűvé.

Neves szülöttei:
Thorma János (1870-1937) festőművész,
Nagy Czirok László (1883-1970) néprajzi író.

2008-02-26T10:19:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Komárom:

Szőny a római korban Pannónia egyik legjelentősebb városa volt: Brigetio. Újszőnynek a Duna bal partján fekvő Komárommal szemben csupán elővárosi szerepe volt. Újszőnyben született Lehár Ferenc (1870-1948), világhírű zeneszerzőnk. A bal parti Komárom nagy szülötte pedig Jókai Mór (1825-1904).

A Klapka György Múzeum az 1848-1849-es szabadságharcban híressé vált komáromi vár egyik erődjében, az Igmándi-erődben van. (Még két erőd található a mai Komáromban, a Monostori- és a Csillag-erőd.) A múzeumban római kőtár és helytörténeti kiállítás látható.

A szőnyi római katolikus templom 1774-1778 között épült barokk stílusban. Tornya a homlokzat előtt áll; a homlokzatot lapos falpillérek, volutás széleit vázák díszítik. A templombelső tere egyhajós, füzérdíszes falpillérek tagolják. A szentély boltozatán 1780-ból származó freskó látható: Istenszem angyalokkal és a négy evangélista. Szépen faragott a szószék, valamint a főoltár két szobra.

A római tábor, polgárváros és temető II-IV. századi maradványait Paulovits István ásta ki 1929-ben, Szőny területén. A helyszínen ma semmi sem látható, a gazdag leletanyag a komáromi, tatai, budapesti múzeumokban van.

2008-02-26T00:43:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Örvényes:

Története. A római korban villagazdaság állt ezen a területen. A középkorban már 1093-ban említik Örvényest; a tihanyi apátság udvarnokainak a birtoka volt. A török háborúk elmúltával németeket telepítettek le az elpusztult faluban.

A vízimalom 1800 körül épült, a Pécsely-patak mozgatja ma is nagy vízi kerekét. Az örvényesi vízimalmokról a XIII. századból maradt fenn az első feljegyzés. Ennek a ma is működőnek az elődjéről 1211-ben írtak először. A malom ma múzeum.

A Pécsely-patak hídja kétnyílásos, késő barokk építmény, 1800 körül készült. Fülkéjében Nepomuki Szent János szobra áll.

Az örvényesi templomrom a falu keleti részén, a temetőben áll. Ez volt a középkori falu temploma; a XIII. században épült, román stílusban. Egyenes záródású szentélyének magasan álló falai fölé tetőt emeltek, hogy a további pusztulástól megóvják.

A római villa maradványai a falutól nyugatra, a Hosszú-réteknek nevezett részen találhatók. A villagazdaság a II. században keletkezett és a negyedik század elején élte fénykorát. A központi épület és a fürdő mellett egy keresztény bazilikává alakított épület is előkerült az ásatások folyamán.

2008-02-25T08:49:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Tác:

Története. Az i. sz. I. század második felében alapították Gorsiumot, amely körülbelül 2 négyzetkilométeren feküdt, ennek eddig csak töredékét tárták fel. 106-ban a város Pannónia Inferior tartomány vallási központja és a tartománygyűlés székhelye lett. Diocletianus császár uralkodása idején a település teljesen újjáépült és nevét Hereuliára változtatták. Ekkor valószínűleg itt volt a székhelye Valeria tartomány helytartójának. A III. század végén, IV. század elején már keresztény templomok is emelkedtek a városban, talán püspöke is volt. A római uralom megszűnte után továbbra is éltek Gorsium-Herculiában; a helység megérte a magyar honfoglalást is. A középkorban kis falu volt, Föveny néven, és csak a török időkben néptelenedett el végleg. A mai falu a romoktól másfél kilométerre van, nyugatra.

Gorsium romjait a múlt század közepe óta kutatják a régészek. Mivel nem áll fölötte település- mint Szombathely, Sopron stb. esetében-, teljes egészében feltárható: éppen ez adja különleges jelentőségét. Ma a megtekinthető maradványok két nagyobb egységet alkotnak. Az egyik a hajdani városközpont, a főutak kereszteződése, a nagy palota, a császárkultusz szentélyei, az ókeresztény bazilikák és a katonai tábor. A másik a déli városnegyed és a helyén a IV-V. században kialakult temető. Itt van az Antiquarium is (az egykori uradalmi borospincében), ahol a legszebb leleteket tekinthetjük meg. Az utak mellett szobrok, síremlékek láthatók.

2008-02-24T22:07:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Tahitótfalu:

Története. A Szentendrei-Duna hídja köti össze a két települést - Tahit és Tótfalut. Tahi a török időkben elpusztult, utána szőlőtermelő terület volt, csak a Dunakanyar fellendülése után népesült be Tótfalu a település falusi része, védettsége folytán jelentősége a török hódoltság korában nőtt meg.

Pollack-ház klasszicistastílusú. A magyar klasszicista építészet legnagyobb alakja az 1800-as évek első felében építette. A nyaraló emeletes, U alakú épület, az utcai részen szép, íves boltozatú tornáccal. A földszinti helyiségben borozót rendeztek be (eredeti berendezés). - A nagy oszlopos tornácú, nyeregtetős épületben Pollack-emlékszoba van.

Református templom homlokzati tornyos, copf sisakú, klasszicista épület. Arányos csehsüveg boltozatú a belsőtér.

Katolikus templom kicsi, homlokzati tornyos, provinciális barokk templom. Empire vörösmárvány oltára az egyetlen dísze.

Pollack-síremlék Ybl Miklós készítette, romantikus szarkofág, oszlopos felépítménnyel.

Szérűskertek a hagyományos nadrágszíjparcellákon állnak az egykor állattartást szolgáló pajták. Érdekes népi építészeti együttes.

2008-02-24T09:44:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Kiskunság:

A duna - Tisza közének homokbuckás hátsága Budapest és Szeged között. A tatárjárás után itt telepedett meg a kunok egy része. A XVI. századig magyarrá váltak. A török uralom alóli fölszabadulás után, 1745-ben, az ún. redempciókor a Jászsággal és a Nagykunsággal önkormányzatot vívtak ki. A XVIII. században Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Kiskunhalas mellett már a jászokkal újratelepült Kisunfélegyháza és (Kiskun) dorozsma is a kiskun területhez tartozott. A jász-kun kerületek 1876-ban olvadtak be a megyerendszerbe. A hajdani Kiskunság területén ma Pest megye déli, Csongrád megye északnyugati része és zömmel Bács-Kiskun megye osztozik. Bács-Kiskun megye lakosságának egy része ma is tanyán él. A Kiskunságot évszázadokon át jellemző állattartás a XIX. században szántóföldi tanyás gazdálkodássá, a századfordulótól fokozódva szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő kertkultúrává alakult. Jellegzetes kajszi- és őszibarack-, valamint szőlőtermesztő táj.

Kiskunsági Nemzeti Park. 16 község határában, 30628 hektáron, hozták létre hazánknak a Hortobágy után második nemzeti parkjaként a következő különálló körzetekből: Tőserdő és a tiszazugi Holt- Tisza; a kiskunsági szikes puszta; a kiskunsági szikes tavak; a fülöpházi homokbuckák; az izsáki Kolon-tó; Bugac-Bócsa buckavilága és a homokpuszta.

2008-02-24T00:58:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Bélapátfalva:

Története. A középkori alapítású község története sokáig összeforrt a híres apátságéval. A múlt században kezdetben papírmalom, majd 1835-1927 között cserépgyár működött itt, részben az apátság területén.

A bélháromkúti apátsági templom román stílusú, XIII. századi. A Bélkő lábánál festőien elhelyezkedő apátságot 1232-ben Killit egri érsek alapította nemzetségi monostornak. A cisztercita - francia eredetű - szerzetesek erősen központosított rendszer szerint alakították ki a rend szervezetét. 20 magyarországi kolostoruk anyakolostora a pilisi volt, onnan érkeztek az alapítók. A templom és kolostor építése két szakaszban zajlott le. A tatárjárás előtt közvetlen francia irányítással épült - magasabb művészi színvonalon, míg a tatárjárás utáni egyszerűbb építkezés német hatásra vall. A kolostorban kevés szerzetes élt, az épület a XV. század végén az egri püspök birtokába kerül. 1534 után - a reformáció hatására - a kolostor elnéptelenedett. A gazdátlan épület fokozatosan elpusztult, míg, végre 1732 és 1745 között a templomot barokk stílusban újjáépítik. A romos kolostorépületet a XVIII. században elbontották. Restaurálása 1934-től kezdve több ütemben történt. A templom a cisztercita hagyományoknak megfelelően torony nélikü1i, háromhajós, keresztházas - latin kereszt alakú. Homlokzatát egy nagyobb, díszes, bélletes, félköríves és egy kisebb kapu, valamint az oromzat közepét rózsaablak tagolja, az egykori előcsarnok részét képező falaknál kü1önbözó színű kövekből kialakított sávok díszítik, szobrai nincsenek. A bazilikáris elrendezés az oromzaton és oldalról is világosan szemlélhető. A szentélyek egyenes záródásúak, pillérekkel megerősített a főszentély. Az egész épület kívülről dísztelen, puritán. A főhajó négyszakaszos, a nyugati karzat mai formáját a XVIII. században kapta. Csúcsíves keresztboltozat fedi. A főhajót a jóval alacsonyabb mellékhajóktól csúcsíves árkádsor választja el. Az ívek kezdetben faragott fejezetekről indulnak, a tatárjárás után már csak geometrikus formákat készítenek. Barokk stílusú a főoltár, a déli mellékszentély Szent Imre-oltára értékesebb, kora barokk jellegű, rokokó szobrokkal. Szép a barokk szószék.
A templomtól délre helyezkednek a négyszögű udvar köré csoportosuló kolostorépületek rom maradványai. A közelben kis kiállítás van a templom történetéről, valamint gyűjtemény a faragott kövekből.

2008-02-23T17:38:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Nagykunság:

Az Alföld közepén, a Tiszántúlon, Szolnok megye keleti területén találjuk. Nevét a XIII. században hazánkba beköltöző és megtelepedő kun népről kapta. A kunok állataikkal barangoló, nomád népként érkeztek a feudális magyar állam területére. Királyi szolgálatba állva kiváltságokat szereztek, betagozódtak a rendi társadalomba. A régiek Hatkunság néven is emlegették, miután a török idők alatt elnéptelenedett tájon csak hatba költöztek vissza a lakói. Ezek: Kunhegyes, Kunmadaras, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és Kunszentmárton. Ez utóbbinak a lakosai a Jászságból költöztek a Körös folyó mellé.
Gazdasági életének az alapját évszázadokon keresztül az állattartás adta. Kiterjedt pusztáin nagy létszámú állatállomány nevelkedett. Az ármentesítések és lecsapolási munkálatok megváltoztatták a tájat. A szárazzá vált határokat szántóföldi művelés alá vették. Kiterjedt tanyavilág jellemezte a Nagykunságot. 1702-1745 között földesúri fennhatóság alá került, melyből önmagát váltotta ki. Ez a híres redempció, aminek eredményeképpen - a Kiskunsággal és a Jászsággal együtt, összefoglaló nevükön a Hármaskerület - visszaszerezte a régi kiváltságát, és elindulhatott a szabad paraszti fejlődés útján. Kiváltsága 1876-ban szűnt meg, ettől kezdve Jász – Nagykun - Szolnok vármegye része lett.

2008-02-23T09:07:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Nagykőrös:

Szent László-templom. Késő barokk, copf stílusú épület, 1782-1786-ból. Homlokzati tornyos, timpanonos, háromszakaszos hajója, süveges boltozata van. Barokk stílusú a főoltárkép, igen szép a bronz keresztelőmedence; a templombelsőt modern stílusban újrafestették.

Polgármesteri Hivatal barokk és klasszicista stíluselemeket mutat. 1710-ben épült, 1847-ben átalakították. Egy emeletes, körerkélyes, fazsindelyes homlokzati tornyos épület, urnás oromfallal, erőteljes főpárkánnyal.

Református templom stílusa: gótikus-klasszicista-romantikus. A XV. században létesült, a XVI. és a XIX. században bővítették, 1907-ben kapta mai külsejét. A gótikus falazat több helyen jól látszik. Homlokzatból kiugró, sarokpillérekkel megerősített impozáns tornya van. Faerkélyes, bonyolult tetőzet - eklektikus, romantikus stíluselemek jellemzik. A templombelső impozáns, egyszerű, lapos mennyezettel. Figyelemre méltó a fából készült körbefutó karzat, a barokkos szószék és az orgona.

Arany János szobra szépen parkosított téren áll a Stróbl Alajos által készített mellszobor, alatta a "Vén gulyás" mellékalakjával. A közelben a híres gimnázium, és Zala György első világháborús emlékműve.

Halász-kúria 1810-ből való, klasszicista épület. Az egy emeletes építményt négy oszlopfejes lizéna, kovácsoltvas erkély, a kert felé tornác ékesíti.

Beretvás-ház háromablakos, oromfalas, vas ablaktáblákkal díszített, népi klasszicista épület.

Bőrszárító egy emeletes, kétablakos klasszicista ház, emeletén a bőrszárító tetőzet megfigyelhető.

Arany János Múzeum 1838-ban épült klasszicista stílusban. Egykor huszárlaktanya volt; majd méntelep lett. A négy épületből a tisztek szállásául szolgáló főépület maradt meg. 1950 óta múzeum. Hosszú, földszintes; egyszerű homlokzatú épület, középen a bejáratot hat dór oszlopon nyugvó timpanon díszíti, Udvar felőli része árkádsoros. A kiállítás legszebb darabjai a céhes ipar tárgyai, igen értékesek az Arany család személyes emlékei, az irodalmi dokumentumok, a fejfagyűjtemény.

2008-02-22T22:59:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Nagykőrös:

Története. Az oklevelek által 1266-ban említett település korán elindult a mezővárosi fejlődés útján. A török időkben khász város, ami nagy függetlenséget, szabad költözést, gazdasági fellendülést hozott. Kialakult az önkormányzat, ekkor létesült a református iskola. Megindult a céhes fejlődés. A XVIII. században a város állandó harcban állt földesuraival önállósága megőrzéséért, végül 1820-tól kezdve örökösen megváltotta magát. Ez az időszak volt a mezővárosi fejlődés virágkora. A nagykőrösi gimnázium kenyeret adott számos haladó tudósnak, élükön Arany Jánosnak, aki 1851-1860 között tanárkodott itt. Később a város viszonylagos jelentősége csökkent, bár a homokterületek meghódítása erőteljesen folytatódott és kibontakoztak a konzervipar alapjai. A város népessége számban nem növekedett, de a városiasodás alapvetően nem alakította át a városképet, ma is mezőváros jellegű.

2008-02-22T11:03:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Parád:

Története. A Parádból, Parádóhutából és Parádfürdőből álló település részei közül Parádóhutáról kell először említést tenni. 1710-ben II. Rákóczi fejedelem üveghutát létesített itt, amelyet 1776-ban a közeli Csevicére (ma Parádsasvár) költöztettek. Az 1700-as években Bél Mátyás már tud a forrásokról, majd Markhot Ferenc megyei tisztiorvos javaslatára a timsós vízből timsót nyernek, ami akkoriban fontos ipari alapanyag. Kitaibel Pál kezdeményezésére azonban inkább a fürdőélet lendül fel, 1828. évi, eredményes kutatásaitól kezdve. A múlt század második felében fürdő, mellette szállodák létesülnek, valódi gyógyhely lesz Parád. Mai arculatát az 1936-1940 közötti építkezések során nyeri el.

Gyógyfürdő. Parádfürdő központjában, az ún. Gyógy tér parkosított térsége körül helyezkednek el a Gyógyfürdő kórházépületei. Maga a Gyógyfürdő épülete két emeletes, tornácos, benne a világon egyedülálló gyógyvízmúzeumot rendeztek be. A hegy lábánál van a Klub teraszos épülete, a gyógyfürdővel szemben pedig az egykori Ybl-szálló. Jelenlegi, többször átalakított külseje már alig emlékeztet a nagy építész eredeti munkájára. Az út túloldalán a német faépítészet stílusában emelt egykori Erzsébet Szálló épülete áll. A fürdő fölött, a Fehér-kő oldalában található a timsós tó és a gondozott sétányok. Szép kilátás nyílik innen a Mátrára. A gyógyfürdőben elsősorban bélrendszeri betegségeket gyógyítanak.

Park. Az egykori Károlyi-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években kialakított közpark. Szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű.

Károlyi-kastély. A Károlyi család kezdte építtetni 1872-ben, Ybl Miklós tervei alapján - majd 1885-ben átdolgozták a terveket. Megjelenésében ma inkább eklektikus, egy emeletes, középrizalitjában két emeletes épület, oldalszárnyai földszintesek. Az épületrészek belső udvart fognak közre. Festői tetőzete már a német reneszánsz hatását tükrözi. Neoreneszánsz lépcsőháza, előcsarnoka van.

Kocsimúzeum. A 24-es főút mellett álló épület szintén Ybl Miklós alkotása. Az ún. Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben a múzeum bemutatja a kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. századi kocsit, hintót is kiállítottak. A vörös márványborítású istállókban ma is lovakban gyönyörködhetünk.

Palóc ház. Fából készült XVIII. századi, rendkívül archaikus hatású épület. Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával. A szobában kürtőskemencében tüzeltek. Értékes, a középparaszti gazdaságra utaló emlék az udvar végében levő csűr.

Asztalos Joachim fafaragásai. Nagyméretű, palóc típusokat ábrázoló szobrok, bútorok, a Rákóczi-szabadságharc domborműves ábrázolása látható a kiállításon.

2008-02-21T23:04:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Gyula:

Története. A honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának tisztség nevét őrzi. Oklevél először 1214-ben említi, 1404-ben városi rangot kapott. Birtokosa, Maróthi János macsói bán kezdte építeni várát a XV. század első felében. Ekkor került a megyeszékhely a névadó Békésről Gyulára. 1566-ban foglalta el a török. Kiűzése után a környék új birtokosa, Harruckern János György a vár mellett építette fel kastélyát. Újjátelepítésében németek és románok is részt vettek. 1856 előtt a Szent János árka választotta el, a bal oldalra eső Német-Gyulát a jobb oldalán elterülő Magyar-Gyulától. A város a vasút kiépítése után elvesztette forgalmi jelentőségét, 1950-ben pedig a megye- székhelynek Békéscsabára kerülésével közigazgatási szerepe is megszűnt. Mindezért kárpótolja most, hogy fürdője, várszínháza és művészeti öröksége révén jelentős idegen forgalmi központ. 1977-ben hozzá - csatolták a határszéli kisközséget, Gyulavárit. Gazdasági nevezetessége, a "gyulai kolbász" európai hírű kiviteli cikk.

A város neves szülöttei:
Ajtósi Dürer Albert ötvös, Albrecht Dürer német festőművész apja (1455-ben innen vándorolt ki Nürnbergbe és telepedett le ott),
Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző,
Pálffy Albert (1820-1897) író, szerkesztő, Petőfi baráti körének tagja,
Karácsonyi János (1858-1929) püspök, történetíró, akadémikus,
Bródy Imre (1891-1944) fizikus, mérnök, a kriptontöltésű égő feltalálója,
Kohán György (1910-1966) Munkácsy-díjas, neves festőművész.

Bárdos-híd. A négynyílású hidat 1810-ben Vertich József tervei alapján Czigler Antal építette az azóta kiszáradt Bárdos-csatornán át.

Szentháromság-kápolna. Az 1738. évi pestis után fogadalomból építették, 1817-ben bővítették.

Kohán Múzeum. Kohán György szülőfaluja, Gyulavári, ma Gyula része. A festő életének egy részét Gyulán töltötte. A városnak adományozott hagyatékát, festményeit, grafikáit őrzi és mutatja be 1979-ben létesített emlékmúzeuma.

Napfizikai obszervatórium. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni napfizikai obszervatóriumának gyulai megfigyelő állomása távcsöveivel a naptevékenységet vizsgálja.

Ferences romkert. A XV. században épült gótikus templom és rendház a török uralom alatt pusztult el. Szentélyében temették el Corvin János lányát és feleségét.

Szent József-templom. Nuszbeck József gyulai mester építette 1863-1866 között, klasszicista stílusban, romantikus elemekkel. A két oldalán levő fülkékben Nepomuki Szent János (1729) és Szűz Mária (XIX. század) szobra áll.

Erkel Ferenc Emlékház. Az 1795-ben, klasszicista stílusban épült egykori kántortanítói lakásban született Erkel Ferenc. Életét, munkásságát, korának zenei világát mutatja be a kiállítás. A látnivalókat kiegészítik a zeneszerző hangszalagról hallható művei.

Százéves cukrászda. A Czigler Antal építette XVIII. századi copf stílusú lakóház berendezése több is száz évesnél: a XIX. század elején készült.

Ladics-ház. Múlt századi berendezett polgárház. 1849. július közepén Mezőerényből jövet itt tartózkodott Petőfi Sándor. Erre utal az emléktábla.

Erkel Ferenc mellszobra Kallós Ede alkotása (1896).

Petőfi szobra Ferenczy Béni alkotása (1948).

Polgármesteri Hivatal 1793-ban, barokk stílusban megyeháznak épült. 1877-ben az eklektika jegyében bővítették. Megyeház utcai szárnyát, amelyben a Békés Megyei Levéltár van, az 1920-as években toldották hozzá.

Belvárosi katolikus templom. Török dzsámi helyén, barokk stílusban, 1777-ben épült fel Johann Linch osztrák építész tervei szerint. Szentélyében van az építtető Harruckern Ferenc síremléke (Martin Schmidt alkotása, 1777). A bejárat fölött látható Harruckern János Györgynek és feleségének, Dirling Antóniának címere.

Régi városháza. Nuszbeck József 1861-ben, romantikus stílusban építette. Ma városi könyvtár.

Görögkeleti román templom. Czigler Antal 1802-1812 között késő barokk stílusban építette. Ikonosztázát Arsza Teodorovics készítette. Toronysisakja 1943-ban leégett. Az újjáépítésekor rövidebb lett.

Groza park. A következő szobrok díszítik: Albrecht Dürer (Kocsis András műve), Bartók Béla (Makrisz Agamemnon), Munkácsy Mihály (Vasas Károly) és Ady Endre (Búza Barna) büsztjei. A parkból nyílik az Almásy-kastély eredeti bejárata, az ún. huszártorony.

Kastély. Az 1745-ben épült, 1795-ben leégett régi kastély helyén Wenckheim Józsefné 1798-1800 között építtette.

József Attila szobra Szabó László alkotása.

Erkel Ferenc Múzeum. Kiállítás a város és a vidék történetére vonatkozó gazdag emlékanyaggal.

Dürer-terem. A múzeum időszaki kiállításának helye. Falát Kiss Sándor "Tiszta forrásból" című domborműve díszíti.

Vármúzeum (Vár). Az alföld egyetlen középkori téglavára. A derékvár saroktornyát 1482 után Corvin János építette. A törökök támadása ellen 1552-től bővítették, erősítették, és ún. huszárvárat emeltek. A Rákóczi-szabadságharc után ezeket lerombolták, csak a belső vár maradt meg. A várárkot átívelő híd 1802-ben, a kapusház a múlt század második felében épült. A XIX. század elején a vár sáncainak és árkainak helyére parkot telepítettek. Belső termeiben vártörténeti kiállítást rendeztek, udvarán pedig 1964 óta évente a Gyulai Várszínház tart előadásokat. A vár egyik sarkában Tóth Béla "Végvári vitéz" című lovas szobra áll. A vár előtt csónakázótó, rajta vízszínpad.

Várfürdő. A kastély 28 holdas parkjában az ötvenes évektől fúrt 46-92 0C meleg, alkáli-hidrogénkarbonátos, négy hévíz kútra alapozott fürdő 1959-ben nyílt meg. Főbejárata mellett van az 1833-ban épült, lovardából alakított fedett fürdő: úszómedence és két gyógymedence. A szabadtéri fürdőben különösen a "dögönyözőt" kedvelik a fürdőzők. A parkban rács védi az Erkel-fát: a helyi hagyomány szerint ennek az öreg juharfának lombjai alatt komponálta a zeneszerző 1861-ben Bánk bán és Brankovics című operáinak némely részeit. A téli bejárat előtt Osváth Mária "Női aktja" látható. A bejárat mellett található a megyei kórház gyógyászati részlege.

2008-02-21T08:25:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Sümeg:

Története. Sümeg területén már a római korban is laktak. Vára a XIII. század óta áll a síkságból magányosan kiemelkedő Vár-hegyen. A XV. század közepén mezővárosi rangot kapott, és amikor 1552-ben a törökök elfoglalták Veszprémet, a veszprémi püspökség Sümegre költözött - a helység ezután 200 éven keresztül volt püspöki székhely. A XVII. század közepére - Széchényi György püspöksége idejére tehető a város és a vár virágkora. 1664-ben, később 1701-ben, majd 1774-ben hatalmas tűzvész pusztította el. De mindig újjáépült, sőt a XVII. század végén egy darabig kulturális központ is volt. Sümegen született Kisfaludy Sándor (1772-1844), a XIX. század első felének kiváló költője és Vázsonyi Vilmos (1868-1926), a századforduló egyik neves politikusa.

A vár - amely a település északi részén emelkedik - valószínűleg a XIII. század második felében épült; a XV. század vége felé megnagyobbították. A XVI. század közepén olaszbástyákkal erősítették meg, a törökök nem is tudták bevenni, noha az alatta levő települést elpusztították. 1713-ban a császári csapatok felgyújtották, azóta rom. 1959-1964 között részben helyreállították.- A hegytetőn észak-déli irányban elnyúló vár Magyarország egyik legnagyobb és legjobb állapotban levő várromja. Külső kaputornyából falszoros visz a belső kaputoronyhoz, amely a várudvarra nyílik. Ennek déli részén van a helyreállított öregtorony, amely a környező várfalakkal együtt a vár magja volt. A várudvar északi részén áll az ún. kövesbástya. Az udvar körül sorakoztak a lakóépületek. A várban ma vártörténeti kiállítás látható.

A Lószerszám Múzeum a vár alatt van. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök istállója volt valaha; a XVIII. század közepén épült, barokk stílusban. Ma tenyészméneket tartanak benne, keleti részében pedig lószerszám kiállítás van. Mögötte lovaspálya helyezkedik el.

A Szent István tér. Sümeg műemlékekben leggazdagabb része; a Vár-hegy déli lábánál fekszik. XVIII. századi barokk épületek szegélyezik: a püspöki palota, a ferences templom és kolostor s néhány szép, földszintes barokk kúria.

A püspöki palota épületét 1748-1755 között emeltette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, korábbi épület felhasználásával. Szobrokkal és stukkóval gazdagon díszített homlokzatának emeletes középrészében nyílik a kapu, amelyet magas lábazaton álló Atlasz-szobrok fognak közre, s tartják egyúttal a virágfüzéres erkélyt. A gazdagon tagolt koronázó párkány alatt Bíró Márton püspök címere látható. A palota északkeleti sarkán hagymasisakos tornyocska emelkedik. Belsejében a földszinten kialakított kápolna érdemel figyelmet freskóival és stukkódíszeivel. Oltárképét - Szent István felajánlja a koronát Magyarország Nagyasszonyának - Vogel Gergely váci mester festette 1750- ben; az ő munkái a falfestmények is.

A ferences templom 1649-1653 között épült Széchényi György püspök megbízásából. A homlokzati tornyos barokk alkotást 1720-ban Witwer Márton Athanáz karmelita építész-szerzetes - a győri karmelita templom tervezője - teljesen átformálta. A templombelső legfőbb értéke a pompásan faragott főoltár, amelyet 1743-ban készített Richter Ferenc karmelita szerzetes. Itt helyezték el a templom kegyszobrát (Pieta), amely a XVI. század elejéről származik és 1653-ban átfaragták. A szószék 1750 körül készült a szép barokk mellékoltárok is a XVIII. század alkotásai. Az új freskókat Kontuly Béla készítette. A templom ma is látogatott búcsújáróhely. A hozzá csatlakozó egykori ferences kolostort is Széchényi György építtette a XVII. században.

A Kisfaludy Emlékmúzeum abban a XVIII. századi barokk kúriában kapott helyet, amelyben Kisfaludy Sándor született. A földszintes, boltíves tornácú kúriában a költőre és feleségére, Szegedy Rózára emlékeztető tárgyakon kívül kis helytörténeti gyűjtemény is látható.

Az Udvarbíró tér 5. számú parasztház középkori eredetű, a XV-XVII. században itt laktak a várúri birtokok ügyeit intéző udvarbírák. Később Cseh László táblabíró, majd a Gruber család tulajdona lett. A földszintes, oromzatos ház szobáit stukkók díszítik.

A Kossuth Lajos utca északnyugat-délkeletirányban szeli át a várost. Több szép XVIII-XIX. századi házat láthatunk itt. Például a 4. számú városháza a XVIII. századból származik; a 31. számú, ún. Pozsgay-ház 1880 körül épült, hengeres része a várost övező fal egyik bástyája volt. Városfalmaradványok még több helyütt is láthatók, például a Kossuth Lajos utca 19. szám alatt.

A római katolikus plébániatemplom Padányi Bíró Márton püspök megbízásából épült, az elpusztult középkori templom helyén, 1756-1757-ben. Szobrokkal díszített homlokzatán torony emelkedik. Az egyszerű külső a magyarországi barokk festészet talán legnagyobb értékű együttesét rejti. Az egyhajós templom belsejét Franz Anton Maulbertsch 1757-1758-ban készült freskói borítják. A fal- és mennyezetképek az osztrák mester legjobb művei közé tartoznak. A bibliai jelenetek mellett az egyházatyákat és az alapító püspököt is láthatjuk a festményeken, sőt a sümegi elöljárók csoportját is. Az oltárok szerény faragványos díszei a pompás freskókhoz igazodnak. A szép szószéket a négy evangélista és a Jó Pásztor szobra díszíti, a diadalívpillér előtt Szentháromság-szoborcsoport van.

A temetőkápolna a város délkeleti részén levő temetőben áll. Az ovális alaprajzú épület a XIX. század elején készült. Tornya nincs, homlokzatát hullámos oromzat zárja le. A temetőben láthatjuk Kisfaludy Sándornak és feleségének síremlékét - oszlopon a költő mellszobra, alatta a feleségét ábrázoló bronzplakett-, amelyet Gerenday Antal készített 1869-ben.

2008-02-20T23:18:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Tapolca:

Története: Már az újkőkorban is laktak a mai Templom-dombon. A római korban birtokközpont volt a dombtetőn. A középkorban a XIII. században említik először; II. András király Turul ispánnak adományozta Tapolcát, Nagy Lajos pedig 1347-ben a lövöldi karthauzi kolostornak. A XVI. század közepén a törökök elpusztították, de lassanként újjátelepült s 1656-ban Széchenyi György veszprémi püspök szabadalomlevelet adott lakóinak. Fejlődése a XIX. század végén gyorsult fel, amikor a Balaton környéki szőlőtermesztés és borkereskedelem központja lett. Tapolcán született Batsányi János (1763-1845), a magyar felvilágosodás kiváló költője.

A római katolikus templom (Templom-domb) román stílusban készült a XIII. század elején. Turul ispán építtette egy korábbi, XI-XII. századi templom helyén. A XV. században gótikussá alakították; 1757-ben Padányi Biró Márton veszprémi püspök barokk stílusban bővítette. Ekkor készült a torony, és a hajó boltozata. A gótikus szentély külső falán XV. századi freskó maradványai láthatók.

A Bauxitbányászati Gyűjtemény a templom mellett álló egykori - 1872-ben épült - zárdában látható.

A romkert a Templom-dombon, a római katolikus templom körül található. Konzervált állapotban láthatók a római birtokközpont épületeinek maradványai, s Turul ispánnak a római falakra ráépített udvarházának romjai. Ez utóbbit a karthauziak a XV. század második felében falakkal és védművekkel megerősített kastéllyá alakították át- az ásatások a templom és az iskola között tárták fel a maradványokat.

A plébánia épülete (a domb aljában) és az általános iskola is középkori eredetű. Ez utóbbihoz kapcsolódik az ún. kántorház, amely Tapolca legrégebbi, több évszázados iskolája volt; ma a Városi Múzeum otthona.

A Malom-tó a Templom-domb alatt van, öreg házak és szép park között. A tóból kifolyó Tapolcai-patak egy 200 éves vízimalom kerekét forgatja. A malomban ma szálló van.

2008-02-20T17:26:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Sárvár:

Története. Nevét feltehetően arról a váráról kapta, amely a Rába és a Gyöngyös találkozásánál épült a honfoglalás utáni időkben. Az Árpád-ház idején a földvár neve Castrum Nigrum volt, azaz Fekete-vár. A XIV. században új vár épült, melynek birtokosa 1532-től a Nádasdy család lett. A település jelentős szerepet játszott a XVI-XVII. századi magyar kultúra fejlődésében. 1537-ben Nádasdy Tamás nyomdát alapított, melynek első munkája Sylvester János latin-magyar nyelvtana volt. 1541-ben itt nyomtatták az első magyar nyelvű könyvet, Sylvester János fordításában az Újtestamentumot. Sokszor megfordult a várban Tinódi Lantos Sebestyén is, ki később itt is halt meg. A török időkben fontos végvár volt.

Nádasdy-vár (Várkerület). A vár honfoglalás kori földvárból épült ki a XIV. században. Az ötszögű erődítmény – ez a mai formája is - a XVI. században épült a középkori vár helyén, reneszánsz stílusban. Azóta többször átalakították. A várárkon keresztül vezető híd, mely a kaputoronyhoz vezet, a XIX. században készült. A kosáríves kapu 1589-ben épült, alkotója Donato Grazioli. Az épületben nyert elhelyezést a házasságkötő terem, a múzeum, és a városi könyvtár.

Nádasdy Ferenc Múzeum (a vár első emeletén). Szinte a teljes területet a „Sárvár története" című állandó kiállítás foglalja el, mintegy 15 teremben. A múzeumi rész legszebb terme a díszterem. Mennyezetén Nádasdy Ferenc (a Fekete Bég) győztes csatáit örökítette meg Hans Rudolf Miller 1653-ban. A stukkók olasz mester, feltehetően Andreas BertineIIi munkái. A két mennyezetkép alkotója nagyon ügyelt a történelmi hűségre, képein tanulmányozni lehet a jellegzetes magyar, német, spanyol és török viseletet, illetve fegyverzetet. A díszterem oldalfalait Dorfmeister István 1769-ben készült képei díszítik.

Arborétum. A 16 holdas arborétum helyén a XVIII. században még mocsaras terület volt. Ennek emlékét őrzik a park legöregebb fái, a 300 éves mocsári tölgyek, amelyek az arborétum közepén levő mesterséges tó partján állnak. Állománya gazdag: a különböző fenyőfélék, a tiszafa, a japán magnólia és piramistölgy mellett megtalálható a ricinuslevelű tüskefa és a japán stóraxfa. Májusban gyönyörű rododendronok virágoznak.

Evangélikus templom. 1834-1836 között épült, klasszicista stílusban. Homlokzatán négy toszkán oszlop tartja a klasszikus párkányt és timpanont. A torony a bejárat felett magasodik. Belsője és berendezése ugyancsak klasszikus.

Termálfürdő. A feltörő termálvíz 44 0C-os. Az alkáli-hidrogén- karbonátos ásványvizek csoportjába tartozik. Jelentős a fluorid- és metabórsav- tartalma is. Elsősorban mozgásszervi betegségek gyógyítására és utókezelésére alkalmas. A fürdőnek két szabadtéri medencéje és fedett medencéje is van.

2008-02-20T08:37:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest, Esztergom:

A Keresztény Múzeum a volt jezsuita kolostor helyén álló érseki palotában van, amelyet Simor János érsek megbízásából épített 1881-1882-ben - eklektikus stílusban - Lippert József. A Keresztény Múzeum Magyarország egyik leggazdagabb világviszonylatban is jelentős képző- és iparművészeti gyűjteménye. Alapítója Simor János volt, aki 1875-ben nyitotta meg gyűjteményét a nyilvánosság előtt.

Rákóczi tér és a hozzá kapcsolódó Széchenyi tér a mai Esztergom központja. Már a középkorban is fontos szerepet játszott, itt volt ugyanis a piac. A tér tengelyében álló Szentháromság-szobor 1900-ban készült egy régi helyett, Kiss György műve. A hosszúra nyúlt teret és a környező utcákat barokk és klasszicista stílusú házak szegélyezik.

A Polgármesteri Hivatal XVII. századi eredetű, mai formáját 1770-1773 között nyerte. A manzárdtetős épület középrizalitjában a város címere látható, 1773-as évszámmal. A földszinti árkádokkal kialakított Hivatal a magyarországi rokokó művészet egyik legszebb alkotása.

A belvárosi plébániatemplom 1757-1762 között épült, egy középkori templom maradványain. A homlokzat közepén emelkedő tornyát volutás oromzat fogja közre; a volutákon egy-egy angyalszobor áll. Belső tere egyhajós, kápolnák bővítik. A szentély kupolájának freskója Reindl Márton pesti mesterműve, 1788 előtt készült. Főoltárának képét Vaszary János festette 1896-ban. A fából faragott, pompás barokk szószék az 1760-as évekből származik, valószínűleg Bebo Károly műve.

A Szent Anna- vagy Kerek-templom 1828-1835 között épült klasszicista stílusban, Packh János tervei szerint. A kör alaprajzú, kupolával fedett templom bejárata előtt hat dór oszlop timpanont és két kis tornyot tart, a timpanonban az építtető Rudnay Sándor érsek címere látható. A bejáratnál levő két angyalszobrot Herzog György készítette, a főoltárképet az egri Hesz János Mihály festette.

A Szent Tamás-hegy Esztergom másik magaslata, a Vár-heggyel szemben. Már a római időkben is lakták. Itt állt a középkorban a XII. század végén alapított Szent (Becket) Tamás prépostság temploma, amely 1543-ban pusztulhatott el. Később a törökök erődítményt építettek ide, amely a város felszabadulásakor, 1683-ban leégett. A hegy tetejéről remek panorámában gyönyörködhetünk.

Szent Tamás-hegyi kálvária kápolnáját Benyovszy János címzetes püspök építtette 1823-ban; kis homlokzati tornyos, klasszicista alkotás. A kápolna előtt álló kálváriajelenetet Görgey Márton kanonok készíttette 1781-ben, s eredetileg a várban, a középkori bazilika romjai között állt; 1823-ban hozták az akkor új kápolna elé. A kálváriához vezető út stációi körül kettő kápolnaszerű, négyet pedig kő domborművek díszítenek.

Magyar Vízügyi Múzeum az egykori káptalanházban kapott helyet. Egy emeletes, szép barokk épület a XVIII. Századból. A Duna és a magyar vízgazdálkodás története című állandó kiállítás látható benne.

A Babits Mihály Emlékmúzeum a város keleti részén, az Előhegyen található. A villa Babits Mihály nyaralója volt, 1924-től haláláig minden nyarát itt töltötte. Nevezetes a villa teraszának bejárati fala: a költő vendégei - barátai, tanítványai, tisztelői - erre a fehérre meszelt falra "festették" aláírásukat. Sok híres név sorakozik itt ma is.

2008-02-19T22:35:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest, Esztergom:

A középkori királyi palota a város és a Duna fölé emelkedő Vár-hegy tetején épült fel. Géza fejedelem és Szent István palotája fölé III. Béla király díszes és jóval tágasabb palotát épített. A XIII. század elején az érsek tulajdonába került palotán a legjelentősebb építkezéseket Vitéz János végeztette a XV. században, reneszánsz stílusban. A pompázatos palota a török uralom alatt és a XVIII. században elpusztult, s csak az 1930-as években kezdték feltárni a maradványokat. Ma helyreállítva, láthatók a királyi palota megmaradt helyiségei. Csak példaképpen: Magyarország legrégibb lakószobája, amelyről azt tartja a hagyomány, hogy itt született Szent István; Mátyás király feleségének, Beatrixnak a szobája; Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája. A XII. századi királyi kápolna, faragott díszeivel és freskómaradványaival, helyreállítva tekinthető meg.

Várfalak övezik a Vár-hegy északi, nyugati és déli oldalát még ma is. A falak a XIV-XV. századból származnak. A vár egykori főkapuja előtt áll Vígh Tamás szobrászművész alkotása, a Városalapító.

A bazilika (Főszékesegyház) klasszicista épülettömbje az egész város felett uralkodik. Magyarország legnagyobb temploma attól a helytől kissé északra emelkedik, ahol valaha a Szent István által alapított Szent Adalbert-temptom állt. A pompásan kialakított templom többször elpusztult és újjáépült a XVIII. században már csak romjai álltak. Ezeket 1822-ben tüntették el, amikor lerakták az új székesegyház alapjait. Az építkezés több évtizedig tartott, csak az 1860-as évek végén lett kész a templom. A keleti oldalon van a főbejárat; az előcsarnokot 22 m magas korinthoszi oszlopok alkotják. Az épület leghangsúlyosabb része a 100m magasra nyúló kupola (Hild József tervezte), amelyet körben 24 oszlop tart. Belső tere nem annyira egységes, mint a külső. Legszebb része a kis Bakócz-kápolna, amelyet a lebontott templomból helyeztek át a bazilika déli oldalára. Az 1506-1510 között épült, görög kereszt alakú, kupolával fedett kápolna vörös márványból készült; a magyarországi reneszánsz építészet legszebb megmaradt alkotása. A szentélytől északra van a Főszékesegyházi Kincstár, amely a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye. Az altemplom a bazilika, kupolacsarnoka alatt van; itt helyezték el a lebontott Szent Adalbert-templomból megmaradt síremlékeket.

A Víziváros a Vár-hegy alatt, a hegy és a Duna között fekszik. Főutcáját a XVIII-XIX. századi házak szegélyezik. Egykor erős falrendszer kapcsolta a várhoz, néhány helyen még ma is láthatók falmaradványok.

A Föszékesegyházi Könyvtár romantikus stílusú épületét Hild József tervezte 1853-ban. A könyvtár jelentős gyűjteményét két helyiségben helyezték el, a legérdekesebb és legszebb darabokat a közönség is megtekintheti.

A Balassi Bálint Múzeum XVIII. században emelt, egy emeletes épülete 1830-ig megyeháza volt. Ma a helytörténeti és régészeti anyag otthona.

A vízivárosi plébániatemplom 1728-1738 között épült barokk stílusban, a jezsuiták számára. A tornyokat 1788-ban emelték. A templom legszebb dísze a barokk kapuzat; belső terének gazdag díszei a második világháború során elpusztultak. A templom előtti kis parkban Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása áll: Szent István lovas szobra.

2008-02-19T17:22:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest, Esztergom:

Az esztergomi Vár-hegyen már az újkőkorszak emberei is laktak; később a keltáknak jelentős településük volt itt. A rómaiak már az I. században tábort építettek a hegyen. A 170-es években Marus Aurelius római császár maga állt katonái élére az itt húzódó limes védelmére; ezen a vidéken írta - a harcok szünetében – elmélkedéseit. A magyarok a honfoglalás után hamar letelepedtek errefelé, s 972-ben Géza fejedelem Székesfehérvárról ide helyezte át székhelyét. A hagyomány szerint itt született Szent István, a magyarok első királya, és itt koronázták meg. A koronázások később Székesfehérváron történtek, de a koronázás elvégzése az esztergomi érsekfeladata maradt. A királyi vár és az alatta létrejött város gyorsan fejlődött. A XIII. század elején a királyipalota az érseké lett, s IV. Béla ettől kezdve Budát tekintette székhelyének. Mátyás király uralkodása alatt Vitéz János esztergomi érsek a magyar reneszánsz művészeti és kulturális központjává tette a várost. A török időkben Esztergom állandóan háborúk, ostromok színhelye volt, magyar lakossága szinte teljesen kipusztult. Főként német telepesek építették újjá. Az érsekség csak 1820-ban tért vissza a városba, de ezután nagyszabású építkezések kezdődtek. Ekkor alakult ki Esztergom mai arculata.

2008-02-19T10:51:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest, Szentendre:

A környező területek az őskor óta lakottak, a város belterületén a neolitikum óta minden történelmi korban folyamatosan megtaláljuk a különböző kultúrájú és etnikumú népek emlékeit. A réz-, a bronz-és a vaskorszak emlékei közül kiemelkedik a város tőszomszédságában, de már Budakalász területén talált rézkori temető, ahol megtalálták Európa legrégibb kocsi ábrázolását, egy négykerekű agyagedény formájában. Az első, név szerint ismert, itt élő népek az illírek, őket a kelták követik. Az illír-kelta eraviszkuszoktól kapta a város első nevét, ugyanis a területet az időszámítás utáni első században elfoglaló rómaiak az illír eredetű ulk- farkas- szóból képzett Ulcisia Castra - "Farkasvár" néven a Bükkös-patak mentén katonai tábort emeltek.
A népvándorlás elsöpörte a kis római települést. A hunok pusztították el, de az őket követő germán longobárdok nyomán hazánk legnagyobb longobárd temetőjét tárták fel a régészek. Az avarok idejében fejedelmi központ volt. A főleg nemesfémekből álló fejedelmi kincsleletet a Nemzeti Múzeum őrzi.
A honfoglalás során a vidék Kurszán fejedelem szállásterülete lett, majd Árpád fejedelem vette birtokába. Hamarosan kis falu jött itt létre, amelyet István király 1009-ben a veszprémi püspöknek adományoz. Egy oklevél 1146-ban említi először Sanct Andreas néven. Temploma már a XIII. században is állott, a település a nevét védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. Szentendre néven a XVIII. századtól kezdve szerepel. 1226-1320 között főesperesi székhely, a visegrádi várhoz tartozik.
A török időkben nagyrészt elpusztul, fokozatosan elnéptelenedik.
A törökök kiűzése után, 1690-ben, fordulat következik be a város történelmében. A törökök elöl menekülő, a császárral szövetséges szerbek, akiket Csernojevics Arzén pátriárka vezetett, mintegy 40 000 családdal áttelepedett Magyarországra. Egyik fő települési központjuk Szentendre volt, ahol mintegy 6000 ember lelt menedéket, élükön a pátriárkával. A szerbek, származásuk szerint, külön városnegyedekben - mahallákban - telepedtek Ie, mindegyik közösség létrehozta a templomát. Így századokig hét görögkeleti templom volt a városban, amelyeket a hívek fogyatkoztával részben más felekezetek vettek birtokba. A betelepülők között sok volt az iparos és a kereskedő. Később lakói elsősorban a híres vörösborok termelésével és kereskedelmével foglalkoztak. A dunai vízi út lehetőségeit kihasználva különösen a görög kereskedők gazdagodtak meg.
A város a szerbség magyarországi egyházi és kultúrközpontja lett. A görögkeleti püspökség, az első szerb nyelvű tanítóképző, a rövid ideig működő szerb gimnázium volt a kulturális élet központja. Az egyetemes szerb művelődés több kiváló alakja szentendrei születésű, költők, írók, színművészek egyaránt megtalálhatók közöttük. A város 1767-ben újra kamarai birtok, amely a szolgáltatások adóval történő megváltása révén kedvez a fejlődésnek. Mária Terézia látogatásakor kieszközlik a szabadalmas királyi város címet. A XIX. század a fokozatos hanyatlás kora. Az ismétlődő árvizek, a tűzvészek, a nagy járványok megtizedelik a lakosságot, nehezen pótolható károkat okoznak. A szerbek részben visszaköltöznek, a század közepére a magyarok, németek és szlovákok beköltözésével már egy más város alakul ki. Hagyományos császárhűsége az 1848-1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz való lagymatag csatlakozásban is megnyilvánul. A szerepkörét fokozatosan elvesztő kisvárosnak a kegyelemdöfést a filoxéra 1880-as pusztítása adta, amely szinte teljesen megsemmisítette a legfőbb létalapot, a bortermelést. 1888-ban megindult a kezdetben gőzvontatású helyiérdekű vasút. Sokan jártak be dolgozni a fővárosba, de megindult a betelepülés is. A századforduló után egyre több villa, nyaraló épült. A művészek kezdték felfedezni Szentendrét, különösen a Ferenczi család 1889-ben történő odaköltözése volt nagy fontosságú. A két világháború között a kiránduló forgalom nőtt meg elsősorban, de 1926-tól megalakult a Szentendrei Festők Társasága is - Iványi-Grünwald Béla elnökletével. Később csatlakozott - a neves alkotók közül - Ámos Imre, Czóbel Béla, Kmetty János, Vajda Lajos, Barcsay Jenő és Korniss Dezső. Ámos Imre és Vajda Lajos Szentendrei Iskola néven létrehozta a magyar képzőművészeti avantgardizmus klasszikus iskoláját. A harmincas években a város segítségével művésztelep létesült. A hatvanas évektől kezdve számíthatjuk Szentendre új fénykorát. Kulturális rendezvények sokféle típusa hívogatja a látogatókat, akik igen nagy számban érkeznek is. A főváros közelében a hazai és nemzetközi idegenforgalom fogadásával és kiszolgálásával találta meg igazi és tartósnak ígérkező szerepét a város.

Szentendre híres szülöttei:
Avakumovics Avakum fuvolajátékos, költő (1774-1811),
Ignatovity Jakov szerb regényíró (1822-1889),
Stéger Xavér Ferenc operaénekes (1824-1911),
Ferenczy Béni szobrászmű-vész (1890-1967),
Ferenczy Noémi gobelinművész (1890-1957),
Sass Géza okl. belsőépítész tervező művész.

2008-02-18T21:47:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest, Margitsziget:

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (Margitsziget). Műemlék, Hajós Alfréd tervei szerint 1930-ban épült. Nagy sportesemények rendezésére is alkalmas fedett és nyitott medencékkel látták el.

Ferencesek templomának és kolostorának romjai (Margitsziget). XIII. századi gótikus építmény, a később hozzáépült nádori kastély maradványaival együtt műemléki védettséget kapott.

Palatinus strandfürdő (Margitsziget). A Janáky István tervei szerint 1930-ban épült modern fogadó-öltöző épülete színvonala miatt műemlék jellegű. A főváros egyik legszebb, gyógymedencével is ellátott, csak nyáron üzemelő fürdője.

Víztorony (Margitsziget). A Zielinszky Szilárd tervei szerint 1911-ben épült szép alakú, városképi jelentőségű építmény a szigetnek szinte szimbólumát képezi. Tövében épült meg a szabadtéri színpad, közelében áll a sziget szépségeit megörökítő nagy költőnk, Arany János szobra.

Domonkos apácakolostor és templom romjai (Margitsziget). Gótikus műemlék, Szent Margit jelképes sírjával.

Rekonstruált kápolna (Margitsziget). A premontrei kolostor és templom XII. századi műemlék romjait is magába foglaló kápolna ma is használatban van.

Termál Margitsziget Gyógyszálló (Margitsziget). Az Ybl Miklós tervei Szerint 1869-ben megépített Margitfürdőt a második világháború romba döntötte. Helyén 1979-re épült meg a mai reprezentatív, minden kényelemmel és a legkorszerűbb gyógyászati felszereléssel ellátott gyógyszálló. 77 és 37 0C körüli, sokoldalúan hasznosítható gyógyvizeit margitszigeti mélyfúrású kutak szolgáltatják. 1986-ban teljesen felújították.

Ramada (volt Margitszigeti) Nagyszálló. Az Ybl Miklós által tervezett szállót, a régi tervek felhasználásával felújították. Gyógyászati lehetőségeit a szomszédos Termál Szálló biztosítja, ennek érdekében a két szállót alagúttal kötötték össze. A szépen megújított szállót képzőművészeti alkotások is díszítik.

Gül Baba-türbe. A XVI. század közepéről származó török kori műemlék sírkápolna nyolcszögletes, kupolás építmény. A török hadak egyik, itt eltemetett dervisfőnökének emlékére épült, szépen felújították. Ma is felkeresik a fővárosnak az iszlám világából ideérkező vendégei.

Margit híd. Tervezője Ernest Gouin francia mérnök. A Margitsziget déli csúcsánál íveli át a Dunát, hossza 638 m, a pesti és budai Nagykörút északi szakaszait köti össze, lejárást nyújtva a szigetre is. 1872-1876 között francia cég építette, a párizsi Eiffel-torony építőjének, Eiffelnek a közreműködésével. A második világháború okozta rombolásból 1946-1948 között épült újjá.

Hild-udvar. Késő klasszicista műemlék, szabadtéri színpaddal.

Lukács-fürdő. Késő klasszicista épülete műemlék jellegű.

Császár-fürdő. Műemlék, Hild József munkája klasszicista stílusban, félkörös ívelésű oszlopos udvarral. A részét képező török kori födőépület a XVI. századból származik, Ennek közelében épült fel a Komjádi Béla fedett versenyuszoda.

2008-02-18T17:23:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

Margitsziget. A sziget Budapest gyöngye, de alig vitatható, hogy a Duna egész hosszának is a maga nemében egyedülálló ékessége. Azzá teszi a különleges természeti adottságoknak - a méltóságteljes folyamnak, a hatalmas öreg fáknak, a széles gyepfelületeknek, a sok virágnak - valamint a múlt és jelen kiemelkedő alkotásainak-a középkori kolostor- és templomromoknak, a magas színvonalú vendéglátó-, fürdő-és sportlétesítményeknek – harmonikus ötvöződése, és mindez egy pezsgő életű világvárosnak szinte a közepén található.
A szigeten már a rómaiak korában - azóta elpusztult -épületek álltak, az Árpádkorban is több kolostor épült itt, amelyek a török uralom alatt dőltek romba. A XVIII. század végén József nádor kastélyt, kertet létesített a szigeten, majd az eredetileg több szigetből álló terület a Duna szabályozása keretében kotrás, feltöltés után egyetlen szigetté alakult át. 1867-ben létesítették itt az első mélyfúrású kutat, ennek meleg vize is hozzájárult a mai üdülő- és fürdőélet kialakulásához.
A Margitsziget 2,5 km hosszú, legnagyobb szélessége 500 m, így-a Városligethez hasonlóan kereken 1 km2 területű. A teljesen parkosított sziget öreg fáival- köztük a különlegesen nagy platánokkal és cserjéivel tulajdonképpen arborétumot képez. A sziget könnyen megközelíthető a két végéhez kapcsolódó hidak tömegközlekedésével, a rajta járó autóbusszal és az átkelőhajókkal. Egyéb gépjárművek azonban csak külön engedéllyel közlekedhetnek itt.
A Margit hídi, déli bejárattól elindulva, délről északnak haladva, a főút mellett és a sziget hosszanti középvonalában találjuk sorra a főbb látnivalókat, először a két város - Pest, Buda - fővárossá egyesülésének 100. évfordulójára, Kiss István munkájával készült Centenáriumi Emlékművet láthatjuk. Ezután pillantjuk meg Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútját, amely 2002-óta zenélő szökőkútként működik. Átmérője 36m, a középső vízsugár több mint 25m magasságba lő fel, esténként színes fényekkel van megvilágítva. Majd a sziget közepén a virágos parkot, ennek közelében a Kisállatkertet tekinthetjük meg. A sétány szoborparkjában a magyar szellem nagy alkotóinak kiváló szobrászok által megörökített portrészobrait láthatjuk. A japánkertet, vízmedencéket, vízesést, szobrokat magába foglaló sziklakert következik, végül pedig a sziget északi csúcsához csatlakozó Árpádhíd mögött, a szigetcsúcson elterülő agyaggalamblőtér.

2008-02-18T10:15:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Érd:

Minaret. A török hódoltság éveiben, a XVII. században épített dzsámi tornya. 1970-ben állították helyre. A csúcsát vasbetonból egészítették ki, néhány jellegzetes török építészeti motívum díszíti.

Plébániatemplom barokk stílusú. Eredetileg XV. századi gótikus épület, 1744-ben barokk stílusban átalakítják. Homlokzati tornyos, egyszerű épület, szép copf berendezése van. Felette a hegyoldalon találjuk a volt Sina-, ill. Szapáry-kastély romját a XIX. századból és a II. Lajos emlékművet.

Földvár a vaskori népek jól kivehető erődítménye. Értékes homokpusztai növényzete miatt természetvédelmi terület.

Magyar Földrajzi Gyűjtemény klasszicista stílusú épület, az 1840-es években valószínűleg Hild József tervei szerint épült. A Wimpflen család kúriája volt. 1983-ban nyílt meg a kiállítás, amely a magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenységét mutatja be. Sok korabeli dokumentum, személyes relikviák, néprajzi tárgyak, trófeák teszik érzékletessé utazásaikat.

Nagyboldogasszony római katolikus templom a modern magyar templomépítészet fontos alkotása. 1983-ban épült, Szabó István tervei szerint. Hosszan elnyúló aszimmetrikus homlokzata van, az elülső és hátsó homlokzat üveg. Az acél harangláb mellett a romanizáló modorban készült kerámia Krisztus korpusz- Szőke Lajos munkája. A templombelsőt átjárja a fény. A padozat díszítései és a bútorok elrendezése, az egységes kerámiaplasztika-díszítések ünnepélyessé és kedvező térhatásúvá teszik a templombelsőt.

Kutyavár a középkorból megmaradt embermagasságú falak valószínűleg Mátyás király vadászkastélyának emlékei. Szépen parkosított a környezte, szép kilátás nyílik a tájra. A közelében két hatalmas védett tölgy, valamint fenyőállományáról nevezetes védett terület, a Berza-kert.

2008-02-17T22:55:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Zirc:

A római katolikus templom. 1744-1761 között épült. Homlokzati tornyos, szentélye egyenes záródású. Belsejének legfőbb értéke a főoltáron levő szép barokk Pieta-szobor. A templom északi oldala mellett tárták fel a helység XII. századi templomának és a királyi szálláshelynek a maradványait. Ezek ma romkertként, a temetőben találhatók.

A cisztercita templom. 1132-1752 között épült, tervezője és a munkálatok vezetője Kayr Mátyás és Witwer Márton Athanáz volt. A nyugati- 45m magas - toronypárt 1854-ben emelték. A templom pompás belső berendezése is zömmel a XVIII. századból származik, mint például a remek szószék és a szentély díszesen faragott stallumai. A tölgyfából faragott, szobrokkal díszített főoltár képét A. Maulbertsch festette, s szintén tőle származik a hajó déli oldalán levő oltár képe.

A cisztercita kolostor épülete a templomhoz csatlakozik. Két udvar köré szerveződő szárnyai több periódusban épültek 1732 és 1854 között. Legrégibb része a templom melletti négyszögletes alaprajzú szárny, legutoljára pedig a klasszicista nyugati homlokzat készült el. Ezen van a főbejárat, amelyet árkádokkal kiugratott középrizalit hangsúlyoz és háromszögletű oromzat zár Ie. Az épületben több intézmény működik. A Természettudományi Múzeum geológiai, növénytani és állattani gyűjteménye mellett helytörténeti és néprajzi emlékeket is bemutat. A Reguly Antal Könyvtár alapját a XVIII. században idetelepülő cisztercita szerzetesek könyvei képezik. Azóta a különböző egyházi és világi mecénások jóvoltából folyamatosan gyarapszik ma közel 60000 darabból álló, védett gyűjteménye. Az öt helyiségben elhelyezett könyvtár nagy termének intarziás padlózata, asztala és szekrényei 1853-1857 között készültek; Wild Mihály zirci asztalosmester munkái.

Az arborétum. Helyén egykor vadaskert volt. A halastó, amelyet a Cuha-patak táplál, már a XV. században létezett, mellette fejlődött ki 1737-től kezdve az apátság botanikus kertje. A közel 20 hektáros arborétumban, amely ma védett terület, a fafajták gazdag változata él együtt.

A középkori pillérköteg, amely az arborétum fala mellett - eredeti helyén - áll, az 1180-as években épült első apátsági templom maradványa. Rajta ma Szent Imre herceg 1749-ben készült barokk szobra látható.

2008-02-17T15:39:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Tápiószele:

Blaskovich Múzeum. A szép parkban, 1906-ban, de teljesen a múlt századi középnemesi klasszicista kúriák stílusában emelt épületben az egyik legérdekesebb falusi múzeumunk van. A középnemesi család nemzedékeken át folytatott műgyűjtő tevékenysége által kialakult gazdag anyag lehetővé tette, hogy enteriőrszerűen bemutassa a középnemesség életkereteit. A bútorok, képek, használati tárgyak önmagukban is értékes alkotások. Szép pipa- és fegyvergyűjtemény, vadászati emlékek, az eredetileg tápiószentmártoni származású Blaskovichok ottani ménesének dokumentumai, ásványgyűjtemény és a környék régészeti leletei vallanak a család gyűjtőszenvedélyéről. Kiemelkedően érdekesek a leghíresebb magyar versenylóra, a Kincsemre vonatkozó emlékek, képek, képzőművészeti alkotások.

Kisasszony-templom. Gótikus, barokk stílusú. 1347 óta áll, a szentélye gótikus. A hajója barokk, oldalhajói korábbiak. Új üvegablakok és falfestmények, szép, modern keresztút díszíti.

2008-02-17T09:44:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Tamási:

Története. A honfoglaláskor a vezéri Árpád-törzs szálláshelye volt. Egy ideig fontos végvárnak számított, amelyet a török 1544-ben foglalt el. Visszavétele 1686-ban történt. Később a vár és a település az Esterházyak tulajdonába ment át.

Vár-hegyi kilátó. A hajdani erősség helyén épített kilátóból szép kilátás nyílik az alant elterülő településre, a Kapos és a Koppány völgyébe és a gyulai vadrezervátumra.

Volt Esterházy-vadászkastély (Miklósvári-vadászkastély néven is ismert). 1755-ben, Esterházy Miklós által építtetett kastély; 1819-ben emeletesre átépítették. Építéséhez a hajdani vár köveit is felhasználták.

Felszabadulási emlékpark és fürdő. A Vár-hegy aljában, a volt Esterházy- kastély környezetében termálvízre bukkantak. A gyógyvíz mozgásszervi betegségekés nőgyógyászati bajok orvoslására alkalmas. A vizet nemcsak fürdőként, hanem csónakázótó formájában is hasznosítják. Köréje parkerdőt telepítettek. A parkerdő mellett horgásztó található.

Római katolikus templom. 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A homlokzat fülkéjében szobrok láthatók. A három boltszakaszos hajójú, barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a belső elrendezés is: rokokó főoltár szoborral (1776), rokokó szószék és orgona, valamint copfstílusú padok. A szenteltvíztartót középkori oszlopfőből alakították ki.

Kálvária-kápolna. Homlokzat előtti tornya, téglalap alakú hajója van. A XVI. századból való. A szentély építésének ideje: 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban. A megújítás alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott.

2008-02-16T23:41:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

Táncsics Mihály u. 26. A barokk műemlék házban a Középkori Zsidó Imaház állandó kiállítása a budai zsidóság történetét, sírköveit és a szemközti háznál feltárt, nagy zsinagóga régészeti leleteit ismerteti.

Bécsi kapu tér. A téren a középkorban szombaton piacot tartottak, ezért az itteni északi városkaput Szombat-kapunak, később a törökök Bécsi-kapunak nevezték el (útjának iránya Bécs felé mutatott). A régi kaput a múlt század végén elbontották, helyére 1936-ban, Buda felszabadulásának 250. évfordulójára építették a ma is látható kaput, tetején a bástyasétányok folyamatosságát biztosító lépcsős átjáróval. A kapu mellett Ohmann Béla Rohanó angyalt ábrázoló latin feliratos szoborműve a felszabadítók rohamára emlékeztet, a túloldalon a visszafoglaló keresztény hősökre ugyancsak latin nyelvű tábla utal.
A tér legszebb ékessége a délnyugati oldalán álló 5-8. számú, barokk és klasszicizáló késő barokk stílusú műemlék házak sora. Az előtte fekvő kis gyepes területen áll a Kazinczy Ferenc-emlékmű (Pásztor János alkotása), tőle balra az evangélikus templom, jobbra az Országos Levéltár neoromán stílusú hatalmas épülete. A kapun észak felé kilépve, balra Táncsics Mihály szobrát (Varga Imre műve) pillanthatjuk meg a várfal aljában. Jobb kézre a várfal tövében pihenő park terül el, amelynek feliratos kövekkel megjelölt fáit Budapest centenáriumi ünnepségein megjelent európai fővárosi vezetők ültették el 1972-ben, együttműködésük kifejezése jeléül. A liget támfalán látható Kodály Zoltán pihenő testtartású szobra (Varga Imre alkotása).

Hadtörténeti Múzeum és Intézet. A klasszicista műemlék épületben berendezett számos állandó kiállítás hadtörténeti emlékanyaga a honfoglalástól napjainkig terjed.

2008-02-16T14:14:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

Mátyás- (Nagyboldogasszony) templom. A Vár legkiemelkedőbb műemléke a XIII-XV. században épült, gótikus stílusban, több szakaszban. A háromhajós, több mint 60 m hosszú templom tornyát Mátyás korában emelték és rajta elhelyezték a király címerét, innen a templom ismertebb elnevezése. Királyi koronázások, esküvők színhelye is volt, majd a török uralom alatt mecsetté alakították. A visszafoglalás után részben barokk stílusban építették újjá, 1874-1896 között pedig Schulek Frigyes díszes neogótikus formában újította fel. A templom díszítésén olyan nagy művészek dolgoztak, mint Székely Bertalan, Lotz Károly, Zichy Mihály. A középkori részek nagyrészt elpusztultak, de megmaradt nagyjából a déli, pompás Mária-kapu és a közeli kápolnába áthelyezett, említett Mátyás-címer. Az északi oldalkápolnában helyezték díszes kőkoporsóba III. Bélának és feleségének maradványait, az egyetlen épségben megmaradt székesfehérvári királysírból. A templomban gazdag egyházművészeti gyűjtemény tekinthető meg.

Halászbástya. A Vár közismert látványossága a Mátyás-templom mögött áll. A neoromán építmény Schulek Frigyes tervei szerint, fehér mészkőből épült 1895-1902 között, a várfalak helyén. A pesti Duna-partról élvezhető látvány, a templommal együtt szinte a Vár szimbólumát jelenti, róla megkapó kilátás nyílik. Helyiségeiben vendéglátóhely működik, díszlépcsősorán a Hunyadi János útra lemenve láthatjuk a névadó nagy hadvezér szobrát (Tóth István alkotása) és a középkori híres magyar szobrász Kolozsvári testvérek prágai Szent György szobrának másolatát is.

Szent István király lovas szobra. Stróbl Alajos műve, a Halászbástya és a Mátyás-templom között áll, a domborműves talapzatot Schulek Frigyes tervezte.

2008-02-16T07:57:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

Szent István-bazilika. A főváros legnagyobb egyházi épületét. Amely jelentős műemlék is egyben, 1851 és 1905 között klasszicista és neoreneszánsz stílusban, több szakaszban építették. Hild József, Ybl Miklós és Kauser József vezetése alatt. Alapterülete 86 x 55 m, kupolamagassága 96 m. A főhomlokzat timpanonjában magyar szentek csoportja, a szentély apszisa fölött félkörívben a 12 apostol, a kupola külsején a 4 evangélista szobra látható (jórészt Feszler Leó művei). A főkapu felett Szent István domborművű ábrázolását tekinthetjük meg, a mozaikkép Krisztus feltámadásáról a velencei Salviati műhelyéből származik. A templom belsejében a kupola négy nagy pillérén Szent Imre és Szent Gellért szobra (Stróbl Alajostól), Szent Lászlóé (Fadrusz Jánostól), Szent Erzsébeté (Senyei Károly műve) látható. A kupola mozaikképét Lotz Károly kartonjai alapján a Salviati-műhely készítette. A főoltáron Szent István carrarai márvány szobra áll, Stróbl Alajos alkotása. A bazilika szentélye mögötti, üvegfestményekkel díszített Szent Jobb-kápolnában őrzik Szent István jobb kezét.

Roosevelt tér. Nevét Franklin Delano Rooseveltről kapta, aki a második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt. A Lánchíd pesti hídfőjénél elterülő nagyméretű tér közepén, a park északi részében Széchenyi Istvánnak, a XIX. századi reformkor kimagasló alakjának a gazdaság négy ágát szimbolizáló mellékalakokkal díszített szobra áll. (Engel József alkotása, talapzatát Weber Antal tervezte.) Déli részében a reformkor és a kiegyezés utáni korszak nagy politikusának, Deák Ferencnek ugyancsak nagyméretű, az Igazság, a Kiegyezés, a Honszeretet és a Nemzeti Haladás jelképes alakjaival ékesített szobra látható. (Huszár Adolf műve, talapzatát Schickedanz Albert tervezte.)
A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt áll Szarvas Gábor nyelvész és Salamon Ferenc történetíró szobra (Jankovits Gyula alkotásai). A tér déli oldalához a kis Eötvös tér csatlakozik, a névadó nagy államférfi és regényíró, Eötvös József szobrával (Huszár Adolf műve).

Magyar Tudományos Akadémia. A tér legjelentősebb épülete műemlék, Stüler berlini építész tervei szerint 1862-1864 között épült, neoreneszánsz stílusban. Benne a hivatali szobákon kívül Lotz Károly falképeivel ékesített díszterem, előadó- és üléstermek, Történelmi Arcképcsarnok és könyvtár található.

2008-02-15T09:17:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Balatonszárszó:

József Attila Emlékmúzeum. A költő 1937-ben bekövetkezett tragikus halála előtt utoljára ebben a házban lakott. Az épületben József Attila életét bemutató állandó kiállítás látható.

József Attila-szobor. Tar István alkotása.

Református templom. 1810-ból való szép, klasszicizáló épület.

Boglárlelle:
Balatonboglár és Balatonlelle egyesítéséből született város.

Balatonboglár
Itt született Lukács Károly (1892-1954) neves Balaton-kutató.

Római katolikus templom. 1932-ben épült. A Balaton-part első modern stílusú középülete. Az ókeresztény bazilikák nemes, egyszerű formáit idézi.

Vár-hegy. 162 m magas, vulkanikus eredetű hegy. A Xantus Jánosról elnevezett kilátótoronyból szép kilátás nyílik a Balatonra és a somogyi dombokra. E helyen a korai vaskorban földvár volt, s egy római őrtorony alapfalai is előkerültek.

Vörös-kápolna és Kék-kápolna (Vár-hegy). Nevüket külső faluk színéről kapták. Kiállításokat, irodalmi előadásokat tartanak bennük.

Balatonlelle

Volt kúria. 1838-1839-ben épült, klasszicista stílusban. Az épületben idősebb és ifjabb Kapoli Antal faragó népművészek kiállítása látható.

Galambottartó nő szobra (a vasútállomás közelében). Mattky Ödön alkotása.

2008-02-14T21:16:00.000+01:00

Látnivalók

Magyarország, Kalocsa:

Székesegyház. Árpád-kori alapokon a negyedik templom ezen a helyen. 1735 és 1754 között Mayerhoffer András tervei szerint barokk stílusban épült. Mennyezetstukkóit olasz mesterek készítették, a főoltár képe (Mária mennybemenetele) Leopold Kupelwieser osztrák felső alkotása (1856). A szentély előtt Szent István és Szent László szobra áll. A szentélyfolyosó falában Martinus Ravesu kőfaragó XIII. századi sírköve látható. Szószéke XVIII. századi barokk, mellékoltárai a XIX. századból valók. Az orgonát a pécsi Angster műhelyévei készíttették (1876). A dóm déli oldalát az első érsek, Asztrik apát domborműve (Bory Jenő alkotása, 1938) díszíti.

Főszékesegyházi kincstár. (a székesegyháznak a szentély melletti oratóriumában). Láthatók benne hímzett miseruhák, ötvösmunkák, Szent István hermája, az árpád-kori érseki sír tárgyai.

Szentháromság-oszlop (a székesegyház mellett). 1786-ban emelték, barokk stílusban, Szent Sebestyén, Szent Flórián, Nepomuki Szent János szobraival, domborművekkel.

Érseki palota. A Róbert Károly építette vár alapjaira épült Batthyány József érseksége idején, 1776-ban, Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján, barokk stílusban. A keleti szárnyat, amelyben a könyvtár van, Patachich Ádám (1781), a nyugatit Kollonich László érsek építtette (1799). Dísztermének faliképeit kápolnájának mennyezeti freskóit a könyvtár Patachich- termének tudósportréit F. A. Maulbertsch festette (1783-1784). A díszterem zongoráján többször játszott Liszt Ferenc. A palota képzőművészeti anyaga főként az említett három művészetpártoló érseknek, Patachich Ádámnak, Kollonich Lászlónak és Haynald Lajosnak köszönheti gazdagságát. A folyosókat Prokap Péter alkotásai díszítik.

Főszékesegyházi (érseki) könyvtár. 300 kódexéből a török hódoltság után ötöt szereztek vissza. A mai könyvtárat Patachich Adám érsek 1781-ben alapította 40000 kötettel. Állománya ma kb. százezer kötet, zömmel latin nyelvű, köztük 56 kódex és 508 ősnyomtatvány. Itt őrzik a bibliának Luther Márton névaláírásával ellátott példányát.

Érsekkert (ma Városkert, az érseki pa1ota mögött). Császárfák, feketediófák, narancs eperfák csodálhatók meg itt. Szabadtéri színpada ad helyet. Bejárata közelében Petőfi szobra (Kovács Ferenc alkotása, 1966) és a Fésülködő nő (Mikus Sándor alkotása, 1966) található.

Szent József-templom és zárda. 1860-ban Rösner Károly építette romantikus stílusban. A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek zárdájának, óvónő- és tanítónőképzőjének épülete ma leánykollégiumnak, zenei általános iskolának, mezőgazdasági szakközépiskolának ad otthont.

I. István Gimnázium és Fiúnevelő Intézet. A gimnáziumot 1765-ben Batthyány József érsek alapította, és piaristákra bízta. Tőlük 1860-ban a jezsuiták vették át. A három utcára kiterjedő épületegyüttes ma a Szent István Gimnázium otthona. Az utcai szárny nagyobbik része több szakaszban a XVIII. században, a volt jezsuita templom 1860-ban, a gimnázium főépülete pedig 1869-ben épült. Ennek tetején működött a Haynald érsek alapította (1878) obszervatórium, amelyben a neves csillagász, Fényi Gyula (1845-1927) a napfény tevékenységet kora színvonalán vizsgálta. Mellszobra a városi könyvtár melletti kis parkban látható.

"Sóhajok hídja" Épült 1908-ban. A jezsuita rendházat kötötte össze a "kisszemináriummal".

Viski Károly Múzeum. Épült 1884-ben, eklektikus stílusban, népiskolának. 1971-óta múzeum. A neves néprajztudósról elnevezett közgyűjtemény a jezsuita gimnázium régiségtárából nőtt ki. Néprajzi kiállítása "a kalocsai Sárköz" történetét, gazdálkodását, lakásberendezését és viseletét tárja a látogató elé. Bemutatja a kalocsai népművészet fejlődésének útját, így a hímzés történetét is. 4000 darabból álló ásványtani anyaga- benne hazánk egyetlen nyilvános ékkőgyűjteniényével- Tóth Mike jezsuita tanár gyűjtése. Érem- és pénzgyűjteménye különösen római és középkori magyar darabokban gazdag.

Nagy Lajos Városi Könyvtár. Az 1860 körül romantikus stílusban emelt zsinagógában kapott helyet.

Városi Képzőművészeti Gyűjtemény. Épült 1796-ban, barokk stílusban, kanonokháznak. Itt lakott Katona István (1732-1811) jezsuita történetíró, a magyar történelem első összefoglalója (1779-1817), 1790-től érseki könyvtáros. Itt kapott helyet a modern képzőművészeti gyűjtemény, hazai és külföldi festők alkotásaival. Törzsanyagát Prokop Péter képei adják.

Fűszerpaprika Múzeum. Bemutatja a növény termesztésének és földolgozásának történetét, eszközeit. Kalocsa a századfordulón vált a fűszerpaprika-termesztésnek és -földolgozásnak Szeged mellett másik központjává.

Schöffer-gyűjtemény. Az 1937 óta Párizsban élő Schöffer Miklós szülőháza. Kiállításán a szülővárosának adományozott mobil- és fényszobrai láthatók. Az utca végén, az autóbusz-pályaudvar előtt áll a művész hatalmas térplasztikája, a "fény- torony".

Népművészeti táj ház. A nádfödeles, tornácos parasztház a kalocsai pingálóasszonyok alkotásait és a kalocsai hímzést mutatja be.

Vasútállomás. Érdekessége, hogy falait kalocsai virágos "pingálás" díszíti.

2008-02-14T14:12:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Orosháza:

Kossuth-szobor. Horvay János alkotása (1904).

Evangélikus templom. Először 1777-ben az egykori fatemplom mellett a tornya épült fel. A fatemplom helyén 1786-ban emelték a mait. 1830-ban bővítették a hajóját és összekötötték vele a tornyot. Szószékoltárát 1798-ban Péky József, orgonadíszét 1832-ben Dunaiszky Lőrinc készítette. Az oltár mellett őrzik a Zombáról hozott első harangot. A templomkertben álló oszlop az 1831-i kolerajárványra emlékeztet.

Református templom. 1917-ben neogót ízlés szerint épült.

Eötvös József szobra. Kiss István alkotása (1988).

Szántó Kovács János Múzeum. Néprajzi és várostörténeti kiállításán kívül időszaki tárlatok is láthatók.

Emlékoszlop. Az 1891-i vérbe fojtott zendülésre emlékeztet az egykori színhelyen, a szolgabírói hivatal előtt.

Darvas József irodalmi emlékház. 1979-ben nyílt meg az író szülőházában.

Boldizsár-képtár. A nagybányai festőiskola neves képviselője szülővárosának adományozta 36 képét.

Rágyánszki-arborétum. 1975 óta természetvédelmi terület. Rágyánszki János békéssámsoni kertész 1952-ben telepítette ide fagyűjteményét. Két hektáron kétezernél több fajnak hatezer változata látható. Legnagyobb jelentősége abban áll, hogy egzotikus fajokból szélsőségesen kontinentális viszonyaink között is páratlanul sokat sikerül fönntartania. Fenyőféléi különlegesek.

Gyopárosfürdő. A környék népe már a múlt század elejétől zarándokolt a "csodatóhoz", amelynek természetes sziksós vize alkalmas ízületi és izombántalmak enyhítésére. Gyógyhatását fokozza az ötvenes évek közepén fúrt 40 0C meleg, alkalikus hévíz. A fürdő "ingerklímája" kedvező vérszegény gyermekek fölerősítésére. A kb. 1200 m hosszú, átlag 130 m széles tó három részből áll. A középső mellett van a strand és a gyógyfürdő. A fedett fürdőben meleg vizű medence és kádfürdő, a gyógyászati részben fizikoterápiás kezelés áll a vendégek rendelkezésére. A szabadban hideg és meleg vizű úszómedence, ülőpados gyógymedence található. A 3,5 m mély déli tavon csónakázni, vízbiciklizni, horgászni lehet.

2008-02-13T17:11:00.001+01:00

Látnivalók

Magyarország, Visegrád:

Vízibástya. A dunai hajóforgalmat ellenőrizte és az als vár vízellátását biztosította. Több emeletes román stílusú építmény volt. Különösen a török háborúkban játszott fontos szerepet. A Duna-parti vontatóút, később az országút építése miatt lebontották, mai formáját Schulek János 1937-es helyreállítása során nyerte. Ma kiegészítve áll. Láthatjuk az egykori kis várudvart, a falakon a román korból való ajtókat és ablakokat. Címereket, az országzászlót, IV. Béla szobrát tekinthetjük meg.

Görgey-ház. Itt élt Görgey Artúr életének utolsó szakaszában, visegrádi önkéntes száműzetése idején.

Lakótorony. A Duna mentén páratlan épületegyüttest alkot a Vízi bástya - az alsóvár és a fellegvár erős falakkal összekötött rendszere. Valószínűleg a Rajna vidékének vámvárai mintájára épült. Maga a lakótorony kétségtelenül francia mintára készült el és francia mesterek valószínűleg közvetlenül részt vettek felépítésében. A várral egy időben felépült torony a védelmi funkción túl részben a királyi udvar elhelyezésére, részben vendégjárás idején a kíséret elszállásolására is szolgált. Újabb adatok szerint Mátyás király egy ideig itt tartotta fogva Drakulát (Vlad Tepes román fejedelmet). A masszív épület a török háborúk során lőporrobbanás következtében részben leomlott. Ötszintes román építmény volt, a tetőteraszon párkányzattal, alatta körbefutó fedett védőfolyosóval. Schulek Frigyes kezdte meg a restaurálását- ez volt a hazai műemlékvédelem kezdete. Csak a harmadik emeletig jutott el, az épületet a két világháború között látták el ideiglenes zsindelyes fedéssel. Az 1950-es tűzvész után, Sedlmayr János tervei szerint, mai formájában 1968-ban készült el. A hiányzó részeket vasbetonból építették meg. Az ötszintes épület 31 m magas, falvastagsága 3,5 m, a nyújtott hatszög csúcsánál 8 m! Legépebben a keleti oldal maradt meg, itt több eredeti ablaknyílást találunk. A nyugati oldalhoz melléktorony csatlakozott, amelyet elbontottak. Az alsóvárat falrendszer veszi körül, amelynek legépebben megmaradt része az északi kaputorony. Ma az alsóvárban kiállítás van. Az első szinten a Szakál Ernő által helyreállított Anjou-kútház, a galérián a vár újjáépítésének története látható. A második emeleten a Mátyás-kori reneszánsz kőfaragványokat állítják ki (Herkules-kút, oroszlános falikút, Visegrádi Madonna). A harmadik emeleten időszaki kiállítások, a negyediken az egykor boltozatokat jelző acél hálók alatt Visegrád történetét mutatja be a kiállítás.

Sibrik-domb. A 330-as években épített római tábor 200-300 fős védősereget fogadott be. A háromszög alaprajzú erősség falai 1 m vastagok voltak, sarkain legyező alakú saroktornyok álltak, a falakat patkó alakú tornyok erősítették. A késő római kor kaputornyát is megtalálták. A helyére épült ispánsági várból jól megmaradtak az ispáni lak falainak maradványai. Ezekre az építményekre a talajszintből kb. fél-1 méterre kiálló maradványok emlékeztetnek.

Prépostsági templom romjai. A legújabb feltárások eredményeként ismertük meg. A XI. század elejéről származó kis félköríves szentélyű templom helyére épült a XI. század vége felé. A maga korában tekintélyes méretűnek számított: kb. 18 m hosszú és 9 m széles volt, egy hajóval és egyenes záródású szentéllyel. Szentélyrekesztő korlát, külső lépcsőtorony csatlakozott hozzá. Díszes kőfaragványok ékesítették. A legkorábbi magyar freskórészleteket a templom déli falán 1 m magasságig megtalálták.

Mátyás király szobra. Fadrusz János művének részmásolata.

Fő utca 25. A királyi palota egyetlen máig használatban lévő része. Az első díszudvart határolta északról. Jelenleg a múzeum használja. A legutóbbi időkben egy fali csorgókút maradványait is feltárták.

Királyi palota. A középkori Magyarország egyik leghatalmasabb épületegyüttese Károly Róbert idején született. Már ekkor újszerű jegyek jellemezték: kényelmes lakópalota, amely a Dunára néz, épületei védelmi funkció nélkül lakói kellemes életét biztosították, ezért a tájban oldottan, lazán, a hegy oldalába mélyített teraszokon, több szintben, díszudvarok köré csoportosítva helyezkednek el. I. Lajos 1355 után udvarát egy időre visszahelyezvén Visegrádra, jelentősen kibővítette az épületegyüttest. Megépítette a királyi kápolnát és elkészült a déli - királynői palotaszárny is. Valószínűleg az ő idejéből valók az Anjou-díszkutak- a második és negyedik teraszról. Mátyás király reneszánsz szellemben átalakíttatta az épületegyüttest, új díszkutakat faragtatott és reneszánsz díszítésekkel látta el a palotát, felépítette a nagy díszlépcsőt. Bár halála után a palota folyamatosan romlott, de még a török kori utazók is számot adnak a pompás épület maradványairól. Az utolsó döfést az újratelepítés adta, ekkor széthordják köveit, a hegyoldalakról lefolyó víz hordalékkal temeti be, így a múlt században már nyomát sem látni, olyannyira, hogy sokan a mesék birodalmába utalják. Schulek János 1934-ben bukkan a palota tornyainak maradványaira és felfedezi a díszudvart a reneszánsz Herkules-kúttal. A világháború után Dercsényi Dezső és Héjj Miklós tárja fel a ma is látható maradványokat, konzerválják és látogathatóvá teszik. Jelenleg a palotaegyüttesnek vélhetőleg mintegy egyharmada van felszínen, alig tárták fel a déli ún. királynői palotát és fogadóudvart. A teraszosan elhelyezkedő palota földszintjén a fogadó udvar volt. Most a bejáratnál emlékművek, faragványok fogadják az érkezőt és megtekinthető az eredeti bejárati kapu kiásott része. Feltűnő, hogy ez a mai szintnél 2-3 méterrel mélyebben volt. A második szinten helyezkedik el a gótikus kerengővel körbevett díszudvar. A kerengő részben helyreállították, mint ahogy az odavezető ülőfülkés folyosót is. Az udvar közepén van a vörös márványból faragott híres díszkút, amelynek oldallapjait Mátyás címereivel majdnem teljesen épen megtalálták. A nyolcszögű építmény felett emelkedett a mintegy 2 m átmérőjű vörös márvány tál, felette pedig baluszteren a vízköpő figurája: a sokfejű hidrával hadakozó gyermek Herkules. A harmadik szinten volt a két palota között az egész együttes építészeti hangsúlyát adó királyi kápolna. 31m hosszú, támpilléres, a nyolcszög felével záruló kápolna gótikus stílusban épült. Mátyás faragott, aranyozott famennyezettel látta el, oltárai fehér alabástromból készültek. Az ún. Visegrádi Madonna domborműve kívülről díszítette az épületet. A negyedik teraszon volt a fürdő és a király magánkertje, ma is ott látható, híres oroszlános, baldachinos falikúttal.

Vadászkastély. Egykor a koronauradalom intézőjének háza volt, a múlt században királyi vadászház, majd a Mátyás király Múzeum épülete. Fából épült részeit lebontották. A főépület és az előtte levő kapu helyrehozatalra vár, az egykori árkádos oldalszárnyakban a kőtár kapott helyet.

Ágasház. A vadászkastélytól a partra vezető platánsoros sétány déli oldalán készült el Makovecz Imre különleges, hajlított ágasfákból és üvegből összeállított U alakú udvara, ahol boltokat, éttermet, utazási irodát találhatunk.

Mária-kápolna. A platánsor tengelyében álló XVIII. századi barokk kápolna, korabeli oltárral és kegyképpel.

Plébániatemplom. Késő barokk építmény 1782-ből. Homlokzati tornyos, egyhajós épület. Barokk berendezése van, a főoltárkép Vinzenz Fischer alkotása.

A Kálvária-kápolna barokk stílusban épült a XVIII. században. Harangtornyos kis épület, hozzá festői stációsorozat vezet. A közeli Viktorin-emlékműtől vezet a várig hazánk első turistaútja -1869-ben avatták fel.

Fellegvár. A IV. Béla idején épült vár még csak az ún. északi palotaszárnyból, az öregtoronyból, az épületeket körülvevő kerítőfalból, a csapóhidas- farkasvermes kaputoronyból állt. Az Anjou-korban először a kaputoronyhoz kapcsolódó nyugati és keleti palotaszárnyak épülnek fel, majd I. Lajos korában elnyeri formáját a belső vár az azt körülvevő védősikátorral és várárokkal, és felépítik az alsó várudvart is. Zsigmond felépíti a külső várfalrendszert és a keleti kaputornyot. Mátyás király teljessé teszi a várudvar körülépítését, új lovagtermet emel a nyugati szárny folytatásában. A török időkben több ostromon esett át, de a kegyelemdöfést a Lipót császár által elrendelt lerombolás adta. Helyreállították a kaputornyot, bizonyos mértékig a keleti és nyugati palotaszárny épületeit is. A vár megtekintését a keleti kaputoronnyal kezdhetjük. Ötszög alaprajzú erős torony, a boltozott belső térben ülőfülkével, az emelet magasságában jól lehet látni a védőfolyosót hordó kőkonzolokat. Az egykori északi őrtorony maradványaitól pár lépcsőn juthatunk fel a középső várudvar helyreállított épületébe, ahol a vár építéstörténetével ismerkedhetünk meg egy kisebb kiállításon. Utunk innen a belső falszoroson át vezet a belső kaputoronyig. A torony emeletéről szép kilátás tárul elénk. A várudvaron a ciszterna, az öregtorony alapfalai és az északi szárny látható. A nyugati szárnyablaknyílásai és a középkori termek aránylag jó állapotban megmaradtak. Kandallómaradványok, szép kilátás a Dunára. A keleti oldalon a kápolna és a vendégszárny épületének első szintjét állították helyre.