tovább 
Látnivalók
Magyarország, Nagyvázsony:
Története. A falut 1233-ban említi először oklevél, ekkor a Vezsenyi család birtoka volt és a Szent István-templom körül települt. A Vezsenyi család 1472-ben kihalt, birtokukat Mátyás király hú vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta. Vázsony1478-tól mezőváros; Kinizsi Pál halála után a birtok feleségéé, Magyar Benignáé, majd az ő örököseié lett. A török időkben a mezőváros elpusztult, de még a XVI. században új település alakult ki a vár alatt. 1649-ben III. Ferdinánd a birtokot Zichy István győri vicegenerálisnak adományozta, s Nagyvázsony a Zichy család birtokában maradt egészen 1945-ig. A Tapolca-Veszprém országút mellett elterülő településrész a XVIII. században és a XIX. század elején épült ki.
A Szent István-templom a középkori mezőváros plébániatemploma volt. A XIII-XIV. század fordulóján épült, s Kinizsi Pál 1481-ben késő gótikus stílusban átalakíttatta. A XVIII. században Zichy János helyreállíttatta a félig romos templomot, tornya ekkor kapta barokkos formáját. A homlokzati tornyos templom falait támpillérek erősítik, köztük kőrácsos ablakok nyílnak. Belső tere egyhajós, sokszögzáródású szentélye a hajóval közel azonos szélességű, hálóboltozat fedi. A sekrestye keresztboltozatos. Nagyon szép a templom berendezése, különösen a szobrokkal díszített barokk oltárok és a domborműves szószék.
A kastély egyemeletes épülete a XVIII. század végén készült barokk stílusban, de már klasszicista jegyeket is mutat. Egyszerű, egységes homlokzatának közepén négy ión oszlop tartja a portikusz timpanonját.
A vár magja, a lakótorony és a hozzá északról csatlakozó udvar a XV. század elején épült a Vezsenyi család birtokközpontjában. Amikor Kinizsi Pálé lett a vár, ő két évtized alatt nemcsak megerősítette, hanem reneszánsz palotát is emelt a lakótorony mellett. A török időkben Vázsony végvár volt, s a kuruc korban is szerepelt. Ennek ellenére nem rombolták le, de folyamatosan pusztult. A palotából nem sok maradt, viszont ma is áll a lakótorony, a várfalak, a kapuvédmű és néhány egyéb helyreállított részlet. A várban jelenleg múzeum van.
A Néprajzi Múzeum l825-ben épített, szép, tornácos parasztházban kapott helyet. Háztartási eszközöket, népi bútorokat, helytörténeti emlékeket láthatunk benne. Megtekinthető az egykori pajta, pince és istálló is.
A Postamúzeum a Néprajzi Múzeummal szemben van. Nagyvázsony egykor a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca postakocsijárat egyik lóváltóhelye volt. A lóváltóállomás istállója ma is áll.
A pálos kolostor és templom romjai Nagyvázsony temetője mellett találhatók. Kinizsi Pál telepítette le itt a pálosokat, s ő építtette az együttest 1483-1485 között azért, hogy halála után itt helyezzék örök nyugalomra. A kolostor azonban nem sokáig állt fenn, mert 1552-ben, amikor a törökök elfoglalták Veszprémet, a vázsonyi vár körüli nagyobb épületeket - védelmi célokból- mind felrobbantották, köztük ezt is. Romjai ma is magasan állnak, az egyes helyiségek felismerhetők. Köveit részben a vár megerősítéséhez használták fel.
